Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Régészet - Bodnár Katalin: Kályhacsempék Nógrád megyéből I. Szécsény mezőváros XV–XVI. századi kályhacsempéi

Hornyos pereme belső pálcával tagolt, csempetükre közepén enyhén bemélyedő kör helyezkedik el, melynek középpontjában kis virág körül levéldíszítés van. A csempetükör többi részét szimmetrikus indadíszítés tölti ki. A csempe mintá­zata alig kivehető, elmosódott. Oldallapjának széiessége: 7 cm Mérete: 18x29,5 cm Ltsz. : 87.7.43. A Szécsény belvárosi kályhacsempék értékelése nehéz feladat, mert a csempék zöme nem hiteles régészeti ásatásból került elő, így jól datált réteghez nem köthetők. Koruk meghatározásánál a készítési technikára, motívumaikra és más régészeti anyagokban előforduló, már feldolgozott példányokra lehet csupán támaszkodni: A párhuzamok alapján történő korhatározást nehezíti az a tény, hogy a füleki anyag kivételével az észak-magyarországi ásatások kályhacsempe-anyagát nem, vagy igen hiányosan közölték. A publikációkban általában a jól datálható, vagy műhelyhez köt­hető csempéket közlik, de a nehezen értelmezhető, ki nem szerkeszthető töredékek a közleményekből kimaradtak. A műhelyek, kályhásmesterek körét csupán a teljes anyag ismeretében lehetne feltérképezni. A szécsényi kályhacsempék között legkorábbiak az 1—8. számúak, amelyek va­lószínűleg a XV. századra datálhatok. Az 1. és 2. számú darabokhoz hasonlóak a budai és visegrádi anyagban a XIV. században fordulnak elő (Holl. I. 1958. 5. kép). A 3. számú félhenger alakú csempe Holl I. szerint megvan már a XIV. században is, de csak a XV. század második felében terjed el szélesebb körben. A 4. és 5. számú csempe égetésnél redukálódott, szürke színét tekintve, valószínű­leg egyazon típusba tartozik, vagy azonos égetésből származó darabok. A budai anyagban a XIV. századra datálható a 4. számú csempe típusa (Holl I. 1958. 13. kép) és egy áttört szőlőfürtös csempe is (Holl. I. 1958. 9. kép). A besztercebányai XV. századi anyagban szintén előfordul egy dongáshátú, át­tört szőlőfürtös csempe, melynek dongás részében egy figura áll (Cserey É. 1974. 9. ábra). Mivel a 4. és 5. számú darab nem illszthető össze, nem tudjuk bizonyosan, hogy egy csempe darabjai-e. Mindenféleképpen egy kályha elemei. A 6., 7., 8. számúak szintén ugyanennek a kályhának a darabjai lehetnek. Erre utal teljesen azonos anyaguk, mely a Szécsényben előkerült többi csempék anyagtípu­sától eltér Ezeknek az alakos csempéknek a pontos párhuzamait nem találtuk, mo­tívumaikban (az alakok testtartása, viselete, a gótikus fiálés ívek) azonban a beszter­cebányai alakos csempékhez állnak legközelebb. Divald K. (Divald K. 1929. 155. p.) és Kádár Z. (1952. 71. p.) szerint a besztercebányai csempék előképei a felvidéki góti­kus oltárok faszobrai voltak. A Szécsényben felállított kályha mestere szintén ismerhette ezeket az előképe­ket. A 6. számú csempe Szent Katalin alakja teljesen eltér a Besztercebányán a Bothár-háznál talált csempétől (Cserey É. 1974. 1. ábr. jobb alsó kép). Az alak fölötti gótikus fülke sokkal egyszerűbb, a figura megjelenése nem olyan bájos, kidolgozatla­nabb, a gótikus faszobrok merev stílusára emlékeztet. Figyelembe kell vennünk a gótikus fiálés fülke meglétét, a Szent ruhájának és testtartásának formáját, amelyek 19

Next

/
Thumbnails
Contents