Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Jakus Lajos: Cserhát-táj felekezeti iskolái Pencen (Rádon és Kosdon( 1546–1948

Gazdatiszti megbízatásából származik tragédiája. Az uraság juhásza orgazdákkal összejátszik, amiért Györgyey elbocsátja. Ármeniczky, többszörösen büntetett juhász bosszút áll rajta, s 1853 tavaszán orvul megtámadja s halálosan megsebesíti.

127 Gry°

r

gyey egy heti szenvedés után elhunyt, feliratos sírköve a penci öregtemetőben látható. 4. Országh István 1853—1864 Előbb Parlagos (Polichno), majd ősagárd Nógrád megyei faluban tanít. Györgyey halála után jön Pencre, ahonnan 1847-ben nősült. Felesége Csörföly Hermin, a penci tiszttartó lánya, neve a Petőfi-irodalomból ismert. 1835/36-ban testvérével együtt Aszódon tanult, s itt szövődött az a diákkori idill, amiért Esztergály Mihályt Petőfivel együtt megszégyeníti Korén professzor,

128 Országh István penci rövid, évtizedes működéséről nem maradt fenn különösebb írásos emlék. Pencen halt meg, jeltelen sírban nyugszik. Felesége még 1870-ben is Pencen él. Egy fia a selmeci lyceumban tanult. Kis házuk az iskola tőszomszédságában állt. Az árvák gyámja Csörföly Imre balassagyarmati ügyvéd, Madách Imre barátja.

129 Leszármazóik ma is élnek. 5. Krátky-Kárpáti János 1865—1874 Született 1847-ben Tót Pelsőcz mezővárosban, Zólyom vm-ben. Atyja szabómester. Tanult otthon, Selmecbányán a lyceumban, ahonnan az I. osztályból kénytelen szegény sorsú s taníttatását nem bíró szüleit kímélve segédtanítói állást vállalni Pencen a beteg Országh István mellett. Annak halála után megválasztották helyettes tanítónak azzal az ígérettel, hogy egy év alatt tanítói képesítő oklevelet szerez. 1866-ban leteszi vizsgáit.

130 Tevékeny pedagógiai munkásságáról külön is szóltunk. 1873-ban a faluban dúló kolerában megbetegszik, azonban szerencsésen kigyógyult. Következő évben Nagytarcsára távozott.

131 Utóda mindössze két hétig Kmety Mihály, megválasztása után azonban elköszönt, így életrajzával nem foglalkozunk bővebben. 1903-ban Nógrádban tanít.

132 6. Hankus Gyula 1874—1880 Született Szügyben, Nógrád megyében, tanult Losoncon és Miskolcon. 1873-ban Patvarcon, következő évtől Pencen működött. Minősítése szerint tudományos, erkölcsi jelleme jó. Nyilvános és családi élete feddhetetlen, feleségével és a tanulók szüleivel jó egyetértésben él.

133 1880-ban cserélt Takács Lajos tápiószentmártoni tanítóval. Fényképe fennmaradt.

134 7. Takács Lajos 1880—1884 és 1887—1892 Született 1852-ben Csík-Tarcsán (ma Nagytarcsa), hol atyja tanító és jegyző. Tanult otthon, Aszódon, Selmecen s befejezte Sopronban a tanítóképzőben. 1868-tól két éven át atyja oldalán segédtanító. 1870-ben a váci evang. egyház megválasztotta, onnan szülőhelyére tért vissza, majd 1873-ban Tápiószentmártonba távozott. Itt működött nyolc évig, 1880-ban cserélt Hankus Gyulával. Ez évben végzett kanonika vizitáció még nem tud ítéletet mondani tudományos és hittani képzettségéről, erkölcsi jelleméről, családi és községi életéről, valamint tanítási modoráról, mivel éppen előtte került Pencre. Annyit azonban megállapít róla, hogy „fellépése ajánlkozó, szóbeli előadás, a szónoklatok felolvasása, éneklése és orgonálása dicséretre méltó." Négy év után ismét helyet változtat, de 1887-ben ismét visszatér Pencre.

136 Szerette a vidám életet, a penci jó hírű bor is vonzotta. Ezzel kapcsolatban még máig is fennmaradt Valenta Antal katolikus tanítóhoz fűződő nagyon jó baráti viszonyának emléke. Pencről Hévízgyörkre távozott s ott működött 1897-ig, Fényképét szintén őrzi a penci múzeum.

136 150