Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Jakus Lajos: Cserhát-táj felekezeti iskolái Pencen (Rádon és Kosdon( 1546–1948

31. BÉKEFI R. 1898., III. 333. stb. Az adatot Juan Cabello-nak köszönöm. 32. NOVÁKI Gy. 1975., 52-53. 33. FELD I.-JAKUS L.-LÁSZLŐ Cs. 1979. 51. 34. Sztrahora: АО II. 134. Baglyaskő: АО II. 290—294. Igazság szerint Károly Róbert Baglyaskő várát és néhány Sztrahora várához tartozó falut már 1324-ben Szécsényi Tamásnak adta, ám Szécsényi Tamásnak a két vár tulajdonába való beiktatásakor már mindkét vár romos volt, feltehetően Csák Máté szövetségeseinek kiűzése óta. 35. Fejérkő neve 1409-ben bukkan fel először Sámsonháza mellett: „possessio Samsonhaza cum loco Feyerkw". BÁRTFAI SZABÓ L. 1938. 125. 36. ENGEL P. 1987., 13. 37. Somoskő 1341-es határjárása: CD VII1/4. 498. Baglyaskő 1327-es határjárása: АО II. 290-294, Somoskő szerepe Csák Máté idején: АО II. 65. 38. Sámsonháza környékének első említése 1265-ben, Bárkány határjárásakor történt: ekkor e terület Jurge fia Jobag földje. ÁUO XI. 545., 547. E Jobag fia „Tari" Sámson 1290-ben eladja verebi földjét. 6 lehetett Sámsonháza névadója. ÁUO. IX. 540. az 1406-os adat BÁRTFAI SZABÓ L.1938. 149., az 1409-es adat: BÁRTFAI SZABÓ L. 1938. 125. 39. CD X/7. 633. 40. A kérdés alapos elemzését nyújtja Bolla Ilona. BOLLA I. 1983. 96—109. 1327-ben, Szécsényi Tamás Nagyrimóc birtokába való iktatásakor meg is jegyzik, hogy a szomszédos Kisrimóc addig is Tamás vajda örökös birtokát képezte. АО II. 285—290. Szécsény és Várad 1333. évi felosztásánál a szomszédok közül Géc földről tudjuk, hogy azt az osztozkodók apja,Farkas mester kapta 1274-ben Sopron megyei birtokáért cserébe Szécsénnyel, Rimóccal, Almással együtt. АО III 44—55. 1274: NAGY I., 1889. I. 39. 1333: АО. III. 44-55. 41. ENGEL P. 1987. 13. 42. ENGEL P. 1987. 12. 43. Illés f ia Péter névtelen vára: RAI. 1880., Mikó fia Forró Péter névtelen vára: ÁUO IV. 171-173., SJVIILAUER, V. 1932. 143. A Szügyiek tornya: HO IV. 75-76. 44. A térkép elkészítéséhez felhasznált irodalom: HECKENAST G. 1970., GYÖRFFY Gy. 1959., 1977., SMM., BOROVSZKY S.: N.. BOROVSZKY S.: P, NAGY I. 1857-1868., NAGY I. 1907., BELITZKY J. é. n. KARÁCSONYI J. 1901. WERTNER M. 1892., CHOBOT F. 1915-1917., CSÁNKI D. 1890. TÖRÖK S. 1982. és a különböző oklevéltárak adatai. 45. Vanyarc: GAJZÁGÓ A.-PATAY P. 1961. 102. Nógrádsáp: SOÖS V. 1982/1. 80-81., SOÓS V. 1983/1. 82-83. Itt honfoglaláskori temetőt is feltárt a kutató. 46. Ilyen spontán erődítésre jó példa a gömöri Ajnácskő esete, melyet a tatárjárás idején a bolondóci várjobbágyok erősítettek meg. RA 1.1828. 47. NOVÁKI Gy.-SÁNDORFI Gy.-MIKLÓS Zs. 1979. 25. 48. GYÖRFFY Gy. 1977. 203-201. 49. ENGEL P. 1982., 900-902. 50. Az ismert várnagyok közül ispáni címet viselt: 1322—1343. Főnyi Balázs (1327-ben borsodi FÜGEDI E. 1977., 134., 1342-ben gömöri ispán ENGEL P. 1981. 901. 1354. Szécsényi Kónya gömöri ispán FÜGEDI E. 1977. 134. 1363-65. Péter fia István mester, gömöri ispán (1363: АО VI. 234. 1365: FÜGEDI E. 1977. 134. 51. 1341: Batyz fia Miklós fia Jakab füleki al várnagy: АО IV. 148. FÜGEDI E. 1977. 134. tévesen várnagynak nevezi. 52. Széchy Péter nógrádi ispán, egyútal szandai várnagy: 1327-ben, 1329-ben, 1331-ben. FÜGEDI E. 1977. 195. Széchy Péter már 1326-ban nógrádi ispán WERTNER M. 1907. 30., ugyanekkor szandai várnagy (Havassy Péter szíves közlése). 53. A megye vénadó várának első említése: 1138. MES I. 88—97. (az ekkor Nógrád neve mellett szereplő „civitas" szó „vár" értelmére: HÓMAN B. 1903., 22-23.) és Anonymus: GYÖRFFY Gy. 1986., 159. A váci püspökség alapítását általában I. Istvánhoz kötik. GYÖRFFY Gy. 1977. 329. Wac civitas neve először a garamszentbenedeki alapítólevélben fordul elő. MES I. 26., a krónikák azonban az 1074-es esztendőnél említik először (egy alkalommal Wazenburg néven is) a mogyoródi csatát megelőző események között. SRH I. 181, 392., 399. stb. 54. István ifjabb király 1266-ban még „castrum nostrum"-nak nevezi. HO VI. 143. 1284-ben már Tamás váci püspök ad Nógrádnak városi szabadalmakat. BELITZKY J. é. n. 64. Megjegyzendő, hogy Fülöp, váci püspök 1272—74 között nógrádi ispáni címet viselt. (Havassy Péter szíves közlése.) 55. RA II. 3209. 56. 1295: Egyed fia Sándor ÁUO XII. 566. 1299: Sebestyén fia Miklós BAKÁCS 1.1971., 326. Ez utóbbi biztosan királyi várnagy volt. 57. RA II. 3645., ZSO II. 4789. 58. MES II. 740. Az oklevél szerint Csák Máté emberei ostromolták, azonban Dénes fia Pál szegedi várnagy megállította az ostromlókat, az ostromra 1308. és 1318. között kerülhetett sor. 59. 1326: GYÖRFFY Gy. 1987., II. 486. 122