Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)
Tanulmányok - Történelem - Simon Zoltán: A várak szerepének változása a középkori Nógrád megyében
fölött a király által kinevezett ispán közigazgatási, bírói és végrehajtói joggal rendelkezett. Ez a politikai intézmény befelé elnyomó funkciót látott el, külső támadás esetén pedig megvédte a terület lakóit, fegyveres csapatot adott az ország haderejéhez. Röviden fogalmazva, kisebb területen ellátta az állam funkcióit. Elén a király által kinevezett ispán áljt, aki rendelkezett a mgye királyi várainak katonai erejével. Az ispáni cím adományozása már az Árpád-korban sem örök jogon és visszavonhatatlanul történt, hanem csupán a király tetszésének tartamára. Az ispán nem egyedül látta e) feladatát, hiszen mint fontos tisztséget viselő személy, sok időt töltött a király közvetlen környezetében. Megyei teendőit helyettesek látták el, közülük a vár gondviselése a királyi várnagy feladata volt. 48 Ez a tisztség természetesen szintén nem járt azzal, hogy viselője a gondjaira bízott várat örök jogon megkapta volna. Az ispánokat azonban tényleges fegyveres hatalommal is fel kellett ruházni, így a XIV. századra a legtöbb királyi vár várnagysága valamely ispáni cím tartozókává vált és ez jellemző maradt az egész Anjou-kor folyamán. Amennyiben az illető megyében nem volt királyi vár, az ispán rendszerint egy közeli, vagy szomszédos megye egyik királyi várát kapta meg. így például a füleki várnagyságot a XIV. században Borsod, majd Gömör megye ispánjai viselték. Az ispánok azonban rendszerint más fontos tisztségeket is betöltöttek, így a gondjaikra bízott királyi várak igazgatását gyakorlatilag nem ők látták el, hanem a saját famíliájukból kiválasztott alvárnagyok. 48 A XIII. század végén, amikorra a korábbi megyeközpontok elavultak, elpusztultak, vagy eladományozásra kerültek, ahol mód nyílt rá, a király kezébe került várakhoz a királyi várföldek maradványaiból szervezett uradalmakat, „tartozékokat" (pertinentes) szerveztek. Az ide kinevezett várnagyok a vár tartozékai felett gyakorolták hatalmukat. Fülek királyi várnagyai előbb Borsod, majd Gömör megye ispánjai voltak. 50 Egy alkalommal a várnagyi teendőket ténylegesen ellátó alvárnagy nevével is találkozunk. 51 Magával a nógrádi ispánsággal Szanda várnagyi címe járt. 52 A honorbirtoklás virágkora az Anjouk idejére esett. Szanda, Buják és Fülek XIV. század végi eladományozásával nem maradt királyi vár Nógrádban, s így a honortípusú birtoklással sem találkozunk többé. Próbáljuk kikövetkeztetni, hogy mikor épültek a megye királyi várai! Két várról tudjuk biztosan, hogy már a XI. században álltak: a vármegye eredeti központja: Nógrád és a püspöki székhely: Vác. 53 Mivel Nógrád várat a király 1284 előtt eladományozta a váci püspöknek, 64 kérdés, hogy átvette-e Nógrád szerepét valamelyik vár ? 1283 és 1327 között öt vár nevénél találkozunk királyi várnagyokkal. Közülük az elsőként említett füleki várnagy már talán ekkor is inkább más megyével hozható kapcsolatba. 55 Véleményünk szerint az első vár, amely Nógrád szerepét átvehette, az — ha Fülek valóban nem — a földrajzilag is Nógrádhoz közel eső Jenő lehetett, melynek várnagyát 1295-ből és 1299-ből ismerjük. 56 Meglehet, hogy éppen Nógrád helyettesítése céljából cserélte el érte Tolna és Szád várát III. András. 56 Úgy tűnik, hogy Jenő ezután hamarosan elpusztult, mert nevével legközelebb csak a XV. században találkozunk. A következő vár amelyik számba jöhet : Buják, erről azonban csak annyit tudunk, hogy Csák Máté idejében királyi vár volt. 58 Nem tartjuk valószínűnek, hogy 1299 után bármelyik király, vagy király jelölt várépítésre gondolhatott volna Bujákon, de abban sem vagyunk biztosak, hogy amíg Nógrád a király kezében volt, más várat is ópítetett volna a megyében. Feltűnő, hogy Buják várnagyai — legalábbis tudtunkkal — : sosem viseltek ispáni címet, nemhogy más megyéjét, de Nógrádét sem. A magunk részéről nem tartjuk kizártnak, hogy Buják várát 111
