Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Simon Zoltán: A várak szerepének változása a középkori Nógrád megyében

hogy a terminológia sem nyújtott segítséget a „történelem nélküli" várak mélyebb megismeréséhez. d) A várat csak abban az esetben említették hivatalos okmányok, ha jogi szempontból merült fel a neve. Ez a jelenség — úgy tűnik — megyénkre is érvényes. Ha így volt, ez mindenképpen megmagyarázza azokat a kirívó eseteket is, amikor egy-egy, nyilvánvalóan korábban felépült vár csak egészen későn jelenik meg a forrásokban. Kiváló példa erre Cső várának esete, mely 1459-ben szerepel először az írott forrásokban, holott a várból IV. Béla pénze is előkerült.

33 Előfordul olyan is, hogy a vár első említésekor már romos, vagy elpusztult. Sztrahorát 1327-ben már egykoriként (condam) említik, s ugyanekkor Baglyaskő is, csak „locus castri".

34 E váraknál legalább visszautalnak arra az oklevélben, hogy nem sokkal korábban még használatban voltak, viszont a hasonlóan csak várhelyként felbukkanó Fejérkő korábbi sorsára, pusztulásának okáról, idejéről semmiféle információt nem kapunk.

35 Engel Pál feltevése szerint a várhelyek említése teljesen esetleges dolog, legfeljebb annyi rendszer lehet benne, hogy egy területen álló várhelyet, várromot a terület eladományozásakor csak abban az esetben említenek meg, ha annak újjáépítésére van remény, így az adományozott birtok értékének potenciális növelőjévé válhat.

36 Ezek alapján könnyen elképzelhető, hogy az okleveles említés nélküli várak azért nem szerepelnek írott forrásainkban, mert elpusztultak anélkül, hogy jogi szempontból változás történt volna velük, ez azonban nem feltétlenül a tatárjárás előtt törtónt. Ezzel rendkívül érdekes problémához jutottunk. 4. A VÁRAK ÉPÍTÉSI IDEJÉNEK MEGHATÁROZÁSA „TERMINUS ROST QUEM" ÉS „TERMINUS ANTE QUEM" ALAPJÁN Számtalan esetben találkozunk olyan oklevelekkel, melyekben egy-egy eladományozott birtokot új birtokosának beiktatásakor, vagy más alkalomból (osztozkodás, csere, zálogbavétel stb.) az ilyen ügyekben illetékes hatóság (általában valamelyik káptalan) emberei és az érdekeltek meghatárolnak, azaz végigjárják a jogváltozás alá eső terület határait. Ilyen alkalmakkor sokszor érintenek olyan szomszédos területeket is, melyekről biztosan tudjuk, hogy azokon vár állott. Az oklevelekben azonban a vár nem szerepel, csupán elmondják, hogy a terület X. Y. földje, vagy azt, hogy mi a föld neve, de sokszor még azt sem. Jó példa, hogy 1341-ben, Somoskő határjárásakor említik Baglyaskőt, tehát a földek, melyeken a két vár állt, határosak voltak. 1327-ben, Baglyaskő határjárásakor viszont nem esett szó Somoskőről, holott tudjuk, hogy 1321. előtt már állt a vár, melyet tulajdonosai, Péter fiai, Leusták és Jákó átadtak Csák Máténak.

37 Hasonlóképpen nem esik szó várról abban az oklevélben, mely szerint 1403-ban Sámson-háza birtok a király kezére kerül, mégis, rövid idő múlva, 1409-ben, amikor Zsigmond király továbbadományozza a falut, már az annak határában levő Fejérkő vár helyével teszi azt.

38 Könnyen belátható, hogy a várnak, de legalábbis romjainak már az első alkalommal is állnia kellett, hiszen gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy azt a király ilyen rövid idő alatt felépítené, és az még 1409 előtt elpusztult volna. Úgy tűnik, meginogni látszik egy eddig alapvetőnek tartott elv : ha egy terület — melyről tudjuk, hogy rajta későbbi adatok szerint vár állt — említésekor a vár nem szerepel, az azt jelenti, hogy a vár akkor még nem állt, tehát az adat a vár építésének „terminus post quem"-je. Az idézett sámsonházi példa még egy tanulsággal szolgál: 108