Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Simon Zoltán: A várak szerepének változása a középkori Nógrád megyében

XIV. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1988 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE Á várak szerepének változása a középkori Nógrád megyében Simon Zoltán Bevezetés A középkori várak romjai a laikus szemlélőben elsősorban a romantika, a hősies harcok, az elrejtett kincsek, titkos alagutak, sejtelmes legendák képzetét keltik. A történettudomány és a régészet számára azonban a vár, mint a vizsgálódás tárgya, egészen más oldalról izgalmas objektum. A vár nem csupán katonai objektum, hanem a középkori történelem egyik legfontosabb politikai intézménye volt. Birtoklása hatalmat jelentett az alávetett osztályok felett, lehetőséget nyújtott arra, hogy a politikai életbe komolyabb mértékben avatkozzon bele, akár a központi hatalommal szemben, akár annak érdekében. Biztos őrzője volt ura vagyonának, okleveleinek, zavaros időkben pedig védelmet nyújthatott birtokosának és annak családjának. A régészet, művészettörténet számára a vár a középkori tárgyi emlékekről, művészeti részletekről új és új adatokkal szolgáló kimeríthetetlen tárház. A várak azonban az évszázadok során változtak: elpusztultak, újak épültek, kibővültek, átalakultak. A várak képének ez a külső jegyekben megnyilvánuló átalakulása azonban társadalmi, gazdasági, politikai változásokon, a várak társadalmi, gazdasági, politikai szerepének változásain alapul. Célunk az, hogy megkíséreljük követni a változás állomásait a középkori Nógrád megye várainak sorsában.

1 A NÓGRÁD MEGYEI VÁRAK TÖRTÉNETÉNEK FŐBB PROBLÉMÁI 1. A KUTATÁS SZÜKSÉGESSÉGE A várakkal az utóbbi száz esztendőben meglehetősen sokat foglalkozott történettudományunk, talán elég ha csak Könyöki József, Czobor Béla, Demkó Kálmán, Gerő László, Csorba Csaba, Engel Pál, Fügedi Erik, Sándorfi György, Nováki Gyula, Miklós Zsuzsa, Dobosy László országos vagy nagyobb területi egységet érintő vizsgálataira hivatkozunk.

2 Számos vár régészeti kutatása is új vonásokkal gazdagította ismereteinket. A különféle történeti földrajzok és a különböző megyei monográfiák is sok új eredményt mutattak fel ebben a vonatkozásban. A legtöbb, várakkal foglalkozó mű nagy hibája azonban az, hogy a középkori erődített helyeket 103