Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Hrenkó Pál: Lányi Sámuel földmérnök

A pénzfelvétel ideje viszont kétségtelenül összefügg Lányinak a Főigazgatóságtól való kiválási szándékával. A forradalmi eseményeket követő időkből, 1848. június 13. után éppen két évig nem találjuk Lányi nyomát. Az első jel a már említett 1850. június 24-i levele, amelyet fivérének írt. Megtudjuk belőle, hogy Lányi Ferdinánd már nem a kékkői, hanem a - szintén a Balassák - velencei uradalmának tiszttartója volt. Újabb levelét szintén Balassagyarmatról írta Lányi 1850. október 8-án. Ebben az oda ígérkezett Furthinyi József kasznárt sürgette, az ígért 48 ezüstforintok átadására, mert arra igen nagy szüksége van, ugyanis lányát Nevelőházba szándékozik küldeni.

61 Ezek után 1860 tavaszáig követhető Lányinak az uradalomban végzett munkája a fennmaradt töredékes iratokból. A szokásos mérnöki tevékenység mellett a gazdálkodással is kapcsolatosak ezek: mint a majorsági földek szemléje,

52 a kékkői kőfejtés felmérése,

63 tagosztály rendezése és különböző munkálatok megtekintése, ellenőrzése.

64 Térképeit (Balassagyarmat, Nagykürtös stb. )ismét elővette, másolta.

65 Munkáiról a halálát megelőző és követő átadási jegyzékek, nyugták alapján alkothatunk képet. 1860. január 26-án kelt jegyzék szerint nyolc hely (Lesz, Turopolya, Lentvora, Tosontza, Dacsólám, A-Tiszvn.yik, A-Esztergály és Szenna) térképét és telekkönyvét vették át. Április és július között további térképi és egyéb anyagok (köztük balassagyarmatiak) igazolására derül fény.

66 Feltehetően 1860. március 9-én halt meg, de már előbb jelei mutatkoztak betegségének és a folyó munkák más mérnökök által való végzésének. Lányi művészként vált ismertté.

67 Önarcképét levelezőlapon és bélyegen is kiadták. Amint a kassai akadémiai bizonyítványából megtudtuk, rajztanára Bellaágh József volt. Ez a kapcsolata még feltáratlan. Nevezetes nógrádi rajzai (Baglyas, Buják, Divény, Ecseg, Fülek, Gács, Hollókő, Karants Hegye, Kékkő Vára, Nógrád, Salgó, Sámson Vára, Somoskő, Szanda, Szécsény) és a szécsényi vár „volt kerülete" alaprajza Lenhardt metszésében Mocsáry Antal 1826-ban megjelent könyvében láttak napvilágot.

68 A szép rézmetszeteken csak az első képen, Nógrád vára alatt van Lányi nevénél a mérnök megnevezés (Raj. Lányi Sám. Ing.). A képek feltehetően korábbi időben, 1819 körül (de legfeljebb 1825-ig) készülhettek a helyszínen. A megyelapot Csintalan Józseffel metszettette kőre Mocsáry 1825-ben. Ezután 1834 decemberéből maradt fenn Lányitól egy szép ábrázolás a szegedi vár körbástyájáról,

69 amit az ottani vízmérce bizottsági vizsgálatakor festett meg, és csatolta az Építési Főigazgatóságnak felküldött jelentéséhez. Lányi művészi önarcképét 1840-ből ismerjük, bár az évszám inkább 1846-nak vélhető. Ez az időpont nevezetesebbnek látszik Lányi pályafutásában. Kedves földije, Vásárhelyi Pál, és főigazgatója Lechner József ez év tavaszán elhaltak, és ezt követően Lányinak a hivatallal való kapcsolatában sok minden megváltozott. Ebbe a helyzetbe jobban beleillik mérnökünk kemény és határozott tekintete. Egybeesik ez az év a Weber családot ábrázoló festményével,

70 amelyen az egyik háttéralak rendkívüli módon hasonlít Lányihoz. Ez azért figyelemre méltó, mert Lányi önarcképe nehezen illeszthető be gyengébb kvalitású festményei sorába. A míívész Lányi tevékenységében számunkra az a meglepő, hogy a legmagyarabb folyó szép helyei nem kívánkoztak vásznára. Viszont mérnökeivel közösen megfestette a Tisza leghitelesebb képét, mármint a térképeit. Tevékeny és érdeklődő ember lehetett. Kettős munkaviszonyából, az uradalom-