Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Néprajz - Márkus Mihály: Sámsonháza földrajzi, család- és ragadványnevei

Tabánskipótok - magyarul: Tabán patak, - is, ahol a kihajtott libák is a legszíveseb­ben tartózkodnak. Záhumnia elnevezés alatt általában az egykori lakóházakhoz, vagy a pajtákhoz tartozó, jól termő háztáji kiskerteket kell érteni. Itt kell még újólag megemlítenünk, hogy a Peres és a Hoferka közötti legelőt Zakopan-n&k nevezik. Zámok: Ez alatt az elnevezés alatt ma már csak az egykori kis várkastély rom­jait kell érteni. A romokat nyáron szép füves rét veszi körül - nyaranként szívesen látogatott hely. Udvarán áll a Královká-пяк nevezett kút. Zvonice: az 1808. évi tűzvészig a falu közepén állott az egykori harangláb. A tűz­vészben ez is elégett, de a harangok megmaradtak. Ezeket az új evangélikus templom felépítése után a templom-toronyba húzatták fel. Az idősebb nemzedék azonban napjainkig emlegeti a régi harangtorony helyét. Neve azonban az ifjabb nemzedék­nél már lassan feledésbe ment. Zeliarskuo, magyarul: Zsellér földek: ez a határ-rész - mint a feudalista világ utolsó emléke él a falu emlékezetében. A községtől délre fekvő kisebb szántóföldeket, legelőt értik alatta. Az itteni földek kizárólag a zsellérek használatában állottak. Ma csaknem egész terjedelmében csak legelő. Folytathatnánk a sámsonházi határnevek felsorolását tovább is. Ezek azonban többé-kevésbé szorosan kötődnek a már eddig is felsorolt határ-nevekhez. Példaként felsoroljuk a következőket: Nad knazom, Za knazom, Za knazovou záhradou, Nad mláki, Za ciernim kosiarom, Pod zámkom, Pod stunou, Pri mline, Pod potockom, Za potokom, Pod Kopanou, Za Kopankou, Pod Kopankou, stb. Mint a felsorolt példákból is látható volt, a sámsonházi határnevek közzétételé­ben igyekeztünk a tőlünk telhetően a megközelítő pontossággal azokat lokalizálni. Ha ezt az anyagot összehasonlítjuk Pesty Frigyesnek 1864-ben. összegyűjtött anyagá­val, úgy ez az anyag magáért beszél. Igen figyelemreméltó, hogy néhány határnév esetében az adatközlők már nem tudják azok keletkezését. (Gondolunk itt pl. a Budahegy, Tamás-völgy, Mihály-hegy példáira.) Vannak határnevek - melyek lassan kihalnak - elvesztik értelmüket. Vannak amelyek kicserélődnek. (Pl. a Humná, Pajtasor-bó\ Uj sor keletkezik.) De persze vannak olyan határnevek is, amelyek a változott körülmények ellenére megőrzik sokszor többszáz éves elnevezésüket. Elég ha itt a rég kiirtott erdők nevére utalunk: Bucina, Carhovna, Brezina, Hrabina, Chrastina. Igen. tanulságos az erdőirtást igazoló nevek csoportja. {Ruban, Ortvány, Kopan, Kopanka stb.) Ezek egyik-másika Gömörből meghonosított határnév - eze­ket tehát az ideköltözködő szlovák családok honosították meg Nógrádban. (Kopan. Egyes határnevek felcserélődnek. A cserék rendszerint a tulajdonosok változásaval­következn.ek be. (Mitellerová pustatina, Vestecovap.) Az egyes határneveknél láthat­tuk - hogy ezeknél igen sokszor megváltozott azok korábbi funkciója. A Szőlőskertek bői sokszor legelők, szántóföldek lettek. Viszont igen. érdekes - hogy bár egyes kultúr­növények tenyésztése abbamaradt - azonban a határnév megőrizte korábbi elneve­zését (Konopiská, Mocsidlá). Összefoglalva az eddigieket - úgy gondoljuk, a régi határnevek számbavétele igen hasznos feladat. Minden egyes határnév értékes adatokat szolgáltat egy-egy község múltjának megismerésében.. Minden határnóvnek történeti értéke van ­s azokat eredménnyel használhatja fel úgy a nyelvtudomány, mint a néprajz, föld­rajz, művelődés- és gazdaság-történet a maga számára. Nem utolsó sorban, értékes adatokat szolgáltat a hazai nemzetiség-kutatás számára is. Befejezésképpen még csak azt kívánjuk hozzátenni, hogy a Sámsonházáról bemutatott határnevek hozzávető­48

Next

/
Thumbnails
Contents