Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)
Közlemények - Természettudomány - Hír János: Gerinces őslénytani vizsgálatok lehetőségei Nógrád megyében
Palaeomeryx eminens VON MEYER Heteroprox elegáns (LARTET) A bezáró kőzet - tuf ás diatomaföld - szárazulaton képződött mocsári környezetben. 3. A pannon - pleisztocén terresztrikumok (Az 1985. évi budapesti Neogén Világkongresszus határozata értelmében a közép-európai pannon képződmények a pliocénból a miocénbe helyezendők. Ennek előnye: az egyértelműbb korreláció a közép- és K-európai, valamint a mediterrán térség egy időben keletkezett üledékei között. Hátránya: hogy Magyarországon egy évszázada meggyökeresedett rétegtani gyakorlatot borít fel és a pliocénben alig hagy üledéket. E pillanatban még nem lehet előre látni, hogy a határozatból általánosan elfogadott gyakorlat lesz-e.) A magyarországi pannon képződmények a megelőzőeknél nagyságrendekkel több gerinces anyagot tartalmaznak. Közel egy évszázados kutatómunka során összegyűlt faunák sorozata alapján KRETZOIM. (in. KRETZOI M.-PÉCSI M., 1982) a pliocén szárazföldi biosztratigráfiai beosztását is felvázolta. Feltűnő, hogy mindezzel szemben a Nógrád megyei anyag szinte a nullával egyenlő. Erdőkürt KRETZOI M. (in. SZENTES F., 1943) itt lignitcsíkos homokból gyűjtött Rodentia indet. maradványokat. Buják (Ujkút-pusztai homokbánya) 1986-ban itt a szerző gyűjtötte az alábbiakat: Testudo indet. - egy csaknem teljes haspáncél Mammalia indet. - egy tibia Szátok Homokos kavicsból 1959-ben itt Mastodon arvernensis (CROIZ et JOB) Mj-et gyűjtöttek (HIR J., 1987 in press). Ezen a téren tehát különösen sok a pótolnivaló. Új anyagok elsősorban a Cserhátalja feltárásaiból várhatóak. Különösen izgalmas kórdós azonban az is, hogy amíg a pannon beltó üledékei lerakódtak a Cserhát D-i előterében, addig a Nógrádi-medencében szárazulat volt. Ezekről a szárazulati képződményekről pedig igen kevés ismeretünk van. (Id. NOSZKY J., 1940; LÁNG S., 1967). Hasonló homály jellemző az alsó- és középső pleisztocén üledékek vonatkozásában is. Ezen a téren a folyóteraszok, kavicsbányák és egyéb nyíltszíni feltárások szisztematikus feldolgozása vezethet előbbre. A felső pleisztocén löszös képződményekből már számos nagyemlősmaradványt ismerünk (JÁNOSSY D.-VÖRÖS I., 1979). Rétegtanilag igen fontos aprógerinceseket azonban mind ez idáig csak a Mátraszőlős Függőkői-barlang kitöltéséből sikerült kimutatni (JÁNOSSY D.-KORDOS L.-KROLOPP E., 1983). 386