Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)
Közlemények - Természettudomány - Hír János: Gerinces őslénytani vizsgálatok lehetőségei Nógrád megyében
2ja. Zagyvajpálfalvi Tarkaagyag Formáció Az eggenburgien tengeri ciklust lezáró terresztrikum, a korábbi irodalom „alsó tarkaagyaga". Lilásvörös v. zöldesszürke agyag; sárga, vörösbarna agyagos aleurit, laza homokkő, közép- és durvaszemű kavics alkotja. A Salgótarjáni-medencében nagy területen megtalálható, de attól NY-ra a Galga vonaláig, É-ra pedig az országhatáron túl terjed (HÁMOR G., 1985). Az alábbi szórványleleteket szolgáltatta (KORDOS L., 1985/a, BALOGH K. et al., 1966). 1. Sóshartyán, Kapcás-tetői kavicsbányából 1982-ben kistermetű kérődző fogai kerültek elő: Lagomerix( ?). 2. Nemti, klinkeragyagbánya alsó táró 3. bal kereszt vágatából : Gomphoterium sp. agyartöredék. 3. Salgótarján, egykori fogaskerekű vasút feltárásából: Prodinotherium hungaricum ÉHIK v. Mastodon sp. Az ipolytarnóci lábnyomos homokkő ugyancsak a Zagyvapálfalvi Tarkaagyag Formáció részét képezi, amelyből a legfrissebb monografikus feldolgozás (KORDOS L., 1985/b) az alábbi taxonokat említi. Madarak Ornithotarnócia lambrechti Aviadactyla media Tetraornithopedia tasnadii Passeripedia ipolyensis Ragadozók Bestiopeda maxima Bestiopeda sp. Carnivoripeda nogradensis Mustelipeda punctata Orrszarvú Rhynoceripeda tasnadyi Párosujjú patások Megapecoripeda miocaenica Pecoripeda cf. amalphaea A korábbi irodalomban említett (TASNADI KUBACSKA A., 1976) ós rétegtanilag fontos ormányos nyomok valódiságát KORDOS L. (1985/b) kétségbe vonja, ugyanakkor a nemti és salgótarjáni lelet nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy a formáció képződése során már megjelentek területünkön az első proboscipedák. Ez a probléma az Eggenburgien—Ottnangien-határ pontos megvonását teszi bizonytalanná. 2[b. Salgótarjáni Barnakőszén Formáció Az ottnangi — kárpáti ciklust bevezető — fokozatosan mélyülő térszín szárazulati, majd mocsári képződményei alkotják. A szénbányászat során számos leletet szolgáltatott (KARDOS L., 1985/a), melyek két szint körül csoportosulnak. I. telep alól Mastodon turicensis Deinotherium cf. bavaricum Trilophodon angustidens Gomphotherium sp.