Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Közlemények - Természettudomány - Hír János: Gerinces őslénytani vizsgálatok lehetőségei Nógrád megyében

XIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1987 TERMÉSZETTUDOMÁNY NATURWISSENSCHAFT NATURAL SCIENCES Gerinces őslénytani vizsgálatok lehetőségei Nógrád-megyében Hir János A gerinces paleontológia túlnyomórészt a szárazföldi emlősállatok csontmarad­ványainak elemzésével foglalkozik. A tengeri gerinctelenek fossziliaanyagával ellen­tétben - melyek nagy regionális elterjedésben és korlátlan mennyiségben állnak ren­delkezésre - az emlősállatok csontmaradványai sokkal inkább korlátozódnak szeren­csés lelőhelyekre. Ezek felkutatása, az anyag begyűjtése türelmet igénylő munka. Csontmaradványokat elsősorban a szárazföldi, folyóvízi üledékek tartalmaznak, de előkerülhetnek mocsári, partszegélyi és lagúnaképződményekből is. A dolgozat célja : mindazon kőzetfélesógek áttekintése, melyek a szárazföldön ke­letkeztek, továbbá amelyekből már került elő ősmaradványanyag vagy amelyekből várhatóak. 1. Terresztrikumok a Cserhát Kréta-Paleogén rétegsorában A Cserhát-hegység fejlődéstörténetének idősebb szakaszában öt szintben tudunk szárazföldi képződményeket elkülöníteni. Gerinces maradvány a mai napig egykiből sem került elő, mégis érdemes ezeket megemlíteni, mivel jellemző kőzetek, jól korre­lálhatóak a Dunántúli-középhegység hasonló képződményeivel és hosszú ideig tartó kiterjedt szárazulatok termékei. Előfordulásaik a Duna balparti triász rögök (Nésza, Csővár, Keszeg) környezetében találhatók. Ősmaradványok jövőbeni előfordulása, főleg a fiatalabb - oligocén - képződményekből véleményem szerint nem lehetetlen. Íja. Kréta pizolitos bauxit A Cserhát legidősebb terresztrikuma. A triász mészkövek üregeit, mélyedéseit tölti ki. A bauxitokban az ősmaradványok mindenütt ritkaságszámba mennek. En­nek oka BÁRDOSSY GY. (1977) szerint a bauxit kémiai aktivitása, de ezen túlmenő­en itt egy helyi tényező is elősegítette az esetleges fossziliák megsemmisülését : a mio­cén vulkanizmus során az előfordulások tartósan ki voltak téve 270 °C hőmérséklet és 130 kg/cm 2 nyomás körülményeinek. Erre a nézsai bauxit ásványtani vizsgálatából lehetett következtetni (JÁMBOR Á. et al, 1966). l\b. Eocén tarkaagyag, édesvízi mészkő, barnakőszén Az egykori kosdi szánbányászat által feltárt üledékek az előnyomuló eocén ten­ger bázisképződményei. Szempontunkból kevéssé fontosak, mivel a bányászkodás megszűntével az anyag nem hozzáférhető. Csupán tudománytörténeti érdekesség, 381

Next

/
Thumbnails
Contents