Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Közlemények - Művelődéstörténet - Praznovszky Mihály: Újabb adatok Kubányi Lajos életéhez és munkásságához

Más témájú kutatásaim során került a kezembe Pintér Sándor szécsényi ügyvéd 1911-ben keltezett végrendelete. (6 maga 1915-ben halt meg.) A nagyhírű amatőr régész, néprajzkutató, könyvgyűjtő igen gazdag műtárgy—gyűjteménnyel - közöttük számos festménnyel - is rendelkezett. Végrendeletében szinte mindenét a köz javára hagyta, így ezeket a műtárgyakat is. Az első képet így említi: „Pokorny Pál barátomnak hagyományozom vadászfegyveremet minden hozzátartozóival és a Kubányi Lajos festette taligás képet." A figyelmes elolvasás után még újabb hat Kubányi festmény rövid leírása tűnt elő a lajstromból: - „Kubányi-féle női alak, olaj - Kubányi-féle arckép, öregasszony, olaj - Kubányi-féle parasztmenyecskét ábrázoló olajfestmény - Kubányi-féle arckép, 2 férfi 1 nő, olaj". Ez utóbbi három darab, mert a listában a mennyiséget is feltüntették. Sajnos, egyéb azonosítási adat nincs a végrendeletben, be kell érnünk a hajdani létezés tényével. (Pintér Sándor gyűjteménye nyomtalanul elenyészett az elmúlt évtizedekben, így a festmények további sorsa is ismeretlen.)

2 A következő adatok ezután külföldről kerültek elő. Ipolyságon dolgozik Csáky Károly tanár, aki úgy is mint a Csemadok aktív tagja, de úgy is inkább mint a szülőföld hagyományainak emlékét őrző és közreadó lelkes patrióta, egyik találkozásunk alkalmával hívta fel a figyelmemet arra, hogy a hajdani Hont vármegyei múzeum gyűjteményében számos Kubányi-festményt őriznek s azok közül egy-kettő még a Selmecbányái múzeum raktárában megtalálható. A művész Hont megyei kapcsolata nem véletlen. Az előkerült adatok azt mutatják, hogy rokoni szálak kötötték a családot a megyéhez. Idősebb Kubányi Lajos (a festő édesapja, alsóesztergályi evangélikus lelkész) bátyja volt Kubányi Károly, Hont megyei tanfelügyelő. Felesége Berhan Paulin 1901-ben halt meg, 55 éves korában. Két gyermekük volt. A lányuk (keresztnevét még nem tudjuk) Nándory Pál tb. főszolgabíró neje lett. István fiuk ekkoriban már es. kir. főhadnagy. A Hont megyei újság egyik kis híre meg is jegyzi 1902-ben, hogy Kubányi Lajost „rokoni összeköttetései" fűzik a városhoz, de ezen kívül „városunkban való számos művénél fogva a magunkénak is vallhatunk".

3 Ez a megjegyzés rávilágít arra, hogy feltehetően számos ipolysági és környékbeli család kúriájának a falát díszíthette Kubányi festmény, miként ez előfordult Nógrádban is több helyen. A családi kapcsolatokon kívül ebben a korszakban maga a megye, illetve a város is rendelt képet Kubányitól. Egyik-másik festmény története igen szemléletesen jelzi azt a gyakorlatot és viszonyt, amely ekkoriban a művész és a közönség között fennállt. 1899-ben történt, hogy Hont megye mint a magyar képzőművészeti társulat alapító tagja, egy társulati sorsjátékon 100 Ft-t nyert. A szabályok szerint ezért az összegért egy képet választhattak a pesti téli tárlaton. Hont vármegye a múzeumi társulat egyik tagját, Pongrácz Elemért küldte ki Budapestre a képet kiválasztani. Egyúttal részletes instrukciókkal is ellátta s ez egyértelműen elénk állítja a korszak közönségének tipikusnak nevezhető ízlésvilágát, művészi igényeit. „A kép szép legyen, jól legyen megrajzolva, remekül megfestve, művészi értékű, Forster Frigyesnek tetszen és hogy ne legyen a kép a papoknak és az asszonyoknak elképesztő, s ami fő ne terjedjen túl a 100 frt-on, legfeljebb 20-30 frt-tal."

4 Forster Frigyes nem a Nemzeti Szalon elnöke volt, hanem Hont megye műkritikusa, s úgy tűnik az ő szava volt a legmegbízhatóbb ítélet. 354