Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Közlemények - Művelődéstörténet - Jakus Lajos: Az első szlovák nyelvű népiskolai rendtartás, tanterv és módszertan hazánkban 1749-ből

A hanyagabbakat gyakrabban, kell feleltetni. Amíg a gyermek vizsgázik, a többi tanulótársa ellenőrizze, s bármelyik folytatni tudja, ha a tanító arra felszólítja. A feleltetés is sorrendben történjen, előbb a Leckézők, utánuk az Olvasók, majd a Szótagolva olvasók és végül a Szótagolók és ABC-sek következnek. Ne csak a tanító, de a tanítványok is leckéztessék egymást. Rendszeres ismétlés szombaton és hétfőn történik, amikor egy tanuló kérdezze ki társait. Kövesse az ismétlést közös megbeszélés, melynek egyik formája a disputálás. Abból vitatkozzanak, amit tanultak és ismételtek, azt azonban meg kell engedni és dicsérni, ha a gyermek vitában a leckét kérdésekre szedi szét, amint azt a tanító teszi. A tanító úgy irányítsa a vitát, hogy a lusták észhez térjenek, a szorgalmasok pedig ne bízzák el magukat, büszkeséget, önhittséget - mely mások lenézésével jár - ne mutassanak, Amely gyermek a vitában alulmarad, legyen néki szabad vagy azonnal, vagy második órán újból disputálni. Balasovitz átveszi a középiskolák egyik használatos beszéd-készségfejlesztő módszerét, de hogy mennyiben sikerült megvalósítani, nem tudjuk. Az évenkénti nyilvános vizsgán kívül ajánlja a negyedévenkénti vagy havonkénti ellenőrzést. A gyermekek semmiféle vizsgához előkészítve külön ne legyenek, azonban készen mindenkor arra, hogy dicsérettel tegyék le. Otthon a szülők is állandóan ellenőrizzék gyermekük előmenetelét. Meg kell parancsolni és tanácsolni nekik, hogy ne mulasszák el őket kihallgatni és szorgalomra serkenteni. Ne büntessék gyermekeiket otthon, ha nem akarnak tanulni, inkább az iskolában a tanítónak jelentsék. Plura cum tempore - Idővel többet - írta tanulmánya végére Balasovitz. Sajnos, nem válthatta be szavát, mert öt szetendő múlva meghalt. Nem hinnők, hogy közben más pedagógiai munkát írt volna. Reformtörekvéseit a gyakorlati élet szükségleteiből merítette. Olyan tárgyi, anyagi feltételeket kívánt megteremteni, melyek maguk is a tanulmányi színvonal emelését feltétlenül biztosíthatták. Foglalkozik a nevelésügy minden részletkérdésével. Több nelyen rámutattunk, milyen reformokat akart megvalósítani, melyben megelőzte korát. Gyakorlati tapasztalatait azokban a neves középfokú iskolákban szerezte, melyekben itthon tanult. Látóköre külföldön tágult, ott ismeri fel pl. a lányok taníttatásának szükségességét. Nagyszerű gyakorlati tanácsokat ad az iskola felszerelésére, a tankönyvek beszerzésére és terjesztésére. Biztosítani kívánja a tanítók nyugodt életkörülményeit, hogy egyedül hivatásuknak élhessenek. Az anyanyelv tanítását irodalmi szintre akarja emelni. A tanterv, módszertan terén sok olyan törekvést akar megavlósítani, melyet Comenius és Bél Mátyás szorgalmazott. Fegyelmezésben a bot és korbács korának természetes fegyelmezési eszköze volt, így attól sem tud megválni, de a legvégső esetben fordul hozzá. Korának jellemző vonása még, hogy a szülőnek nemcsak tanácsolni, de kell parancsolni gyermekükkel szembeni feladatuk teljesítését. Balasovitz érzi, hogy nem lehet kötelező erővel bevezetni reformját, egyetértve a tanítóval is, azért fogadtatja el előbb. Többször megjegyzi, lehet válogatni az ajánlott módokban. „Mi itt a kezdetét végezzük a kiigazításnak, a falusi iskolák megjavításának. Az utat mutatjuk és serkentjük, hogy ez tetszeni fog-e, ha ezen az úton járunk, vagy sem: mutasson hát jobbat, aki velünk elismeri a meg javulás és felújítás szükségességét és óhajtja is." FÜGGELÉK Szemelvény Balasovitz művéből. A 85. § részletesen foglalkozik a nyelvtanítás módszerével, ebből ismertetjük a névszóragozást ,,A tanító tanítson deklinálni és pedig úgy, hogy magyarázza meg mi a deklináció általában, amelyet tanítania kell. Mi a numerus és mennyi van? Ezt következőképpen fejtse ki: Fiam jól tudod, hogy másképpen beszélünk egy 348