Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Közlemények - Művelődéstörténet - Hausel Sándor: Kilenc Nógrád megyei boszorkányper

hetek én, amint is csak hamar ezen Fatensnak edj (:Salva Venia:) Kablája heted magával hirtelenül meg nem malaczozhatván meg döglöt és elveszet, hasonlóképen egy Nyári borjúja is ugyan azon hétben, az mely nap meg betegedet, azon éjei ell veszet, absolute rajta semmi tályog nem observáltatot, hallót ezen fatens ollyat is hogy inter Caetera azt mondotta volna azon megnevezet Aszony, ha én akarnám, az én Uram meghalna, én penig özvegy edj óráig sem lennék. Adván ezekhez azt is hogy raboskodó Aszony ezen fatens, Suska névü Húgának mondott, hogy ba én úgymond itt laknék Veletek, az idén ell mennél Férhez, de minthogy énnékem it nem engettek lakni, Soha bizony Férhez nem mégy, aminthogy edig is hajadon fővel Jár, noha csak Sz. György nap tájban estek ezen Szók. Ad 2. nem iránta olly hirtelen veszet volna annak élőt a Marha, hanem tályogban, dögiben, betegeskedésse után. Ad 3. Nihil. 2. Testis. Susanna Csordás ibidem Serviens Commorans. annorum circiter 16. Jurata Examina ta fassa est. Ad 1. nem túd egyebet annál hogy ezen fatens Leánynak, Bátyát fenegette, Azért hogy magánál nem akarta Szenvedni Lakójúl, a kiért is ezen fatens, eléb illyen szókra fakadót, no Suska úgymond ez idén még férhez mentél volna ha Veletek laktam volna, de minthogy Bátyád ki tudott, Soha bizony Te Férhez nem mégy; Vallya azt is ezen Fatens, hogy azon Asszonynak Saját Szájábúl hallotta volna hogy elégszer fenyegette az Herédi leányokat közönségessen azzal hogy Soha bizony Férjhez nem mennek, Gyermeket penig fognak Szülni, úgy meg cselekszem nékik. Ad. 2et 3. Vallya hogy Kőkesziben találkoznának bizonyságok mert ez elmúlt ősszel détáron lévén a Fatens Búcsón edgy Kőkeszi Aszony tudakozta, ezen Fántenst : Hát úgymond elvesztettéké már Katát, erre felel ezen Fatens: Bizony még nem, Ismét azon Kőkeszi Aszony ( melynek nevét nem tudja :) felelt az Isten áldja meg aki meg gondolta hogy meg fogják, mert ha Heréden eleget irtak ellene, többet Írhatnak még nálunk úgymint Kőkesziben ellene, csak esküdtessék meg ott is az Embereket. Amint hogy a Herédi Tisztartónak is ezt meg izenték. 3. Testis Tomas Barta ibidem degens, Subditus Perillustris ac Generosi Dni Joanniss Podmanyiczky, Annorum circiter 60 Juratus Examinatus fassus est. ad 1. Bizonyosan vallya hogy edj idő tájban ez ellmúlt Nyáron gyöngyös táján lévő Bene Malmában meg rakodót búzával terhes szekéren készülvén, Szintén á midőn megindulni akar, maga ezen Fatens, már a Nyerges Lóra is ülni; akkoriban ezen Deutrumban Specificált Aszony eljött ezen Fátenshez, és kérte arra hogy az ő búzáját is magáéval edjüt vigye ell a Malomba de a Fatens másként is megterhelvén a Szekerét, feli nem vehette á Gabonáját, válaszolván néki, ha úgymond hamaréb és idejében mondottad volna, bizony ha az Magamébúi ell maradt volna is meg cselekedném, de már az magamét hogy hordjam vissza az szekerrül azal az Aszony ellment, ezekután harmadnapig ezen Fatens a Malomban mulatót, á midőn onnét vissza tért volna, mindjért Panaszolkodot néki a Felesége; Édes Társ úgymond miólta odavagy csupán csak vért fejek mind a két Tehenünktül, az mely Vért is az Fatens testi szemeivel látta. Esziben jutván azért ezen fatensnek azon rósz aszonynak minapi kivánsága és hogy kérésére nem engedelmeskedet tudni illik, hogy a Gabonáját megőrleni ell nem vitte, mindjárt gondolta, hogy azon rósz Aszonyó fog lenni á véres téj iránt való Babonaság, azért is mindjárt hozzá ment, és azon Házbúi ki hiván, edgy Sivorné névü Eözvegy Aszony, az ki is midőn ki jött volna, még ezen Fatensel állig kezdett beszélleni, már is utánna ki jött, á Gácsban raboskodó Aszony ki miat azon Sivorné özvegy Aszonyal nem is beszélhetet ezen Fatens, hanem kóntelenitetet illyen Szókra fakadni, Sokszor nevezet Gácsban lévő Aszony ellen : Te Kata úgymond te reád gyanakszom valahová tészen Isten engem, mióltátúl fogvást a Malomban nem vittem a Buzádot, az ólta az Aszonyom mind a két Tehenemtül tiszta Vért fej : hanem ha a Te 323