Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Közlemények - Művelődéstörténet - †Szombathy Viktor: Családi visszaemlékezés-féle Mikszáthékról

oly kitűnő, népet szerető, demokratikus gondolkodású férfiú, hogy semmi értelme sem lett volna leváltani. 'Sóldos Béla alapította meg a szegénysorsú palóc nép segélyezésére a Palóc Háziipari Szövetkezetet melynek ma Szécsényben van központja. Dr. Mikszáth Kálmán 1932-ben köszönt le. Egyéb politikai megbízást nem vállalt. Mint publicista, kitűnő tollú író volt. Az 1920-as években a Mikszáth nevet három férfi viselte az író családjában. (Rokonok azonban ezen a néven még többen éltek.) Az író három utóda : dr. Mikszáth Kálmán ós az ő fia, Antal, valamint Mikszáth kisebbik fia, Albert. Albertnek lánya volt Kun Anna nevű feleségétől: Edit. Az író-Mikszáth testvérének, Gyulának, ma is élnek leszármazottjai Pesten. A család általában a horpácsi kastélyban élt. Albertek időközben külön épületet is emeltek a horpácsi kastély udvarán maguknak. A hétszáz holdas Szomolya -puszta birtoka Mikszát az író halála után (1910) is megmaradt, közös volt. Az unoka, Antal - (az ifjú Kálmán fia) - újságíró lett Budapesten. Kedves, barátságos, szelíd fiatalember volt „Tóni", kissé feszélyezte a nagyapai nagy név. A második világháború során katonatársak lettünk; a székesfehérvári hadtest 105. légvédelmi tüzérosztályánál szolgáltunk hadnagyként. A háború után Párizsba emigrált, ott egy könyvkiadó cég alkalmazottja lett s ott is hunyt el egyetlen fiú unokája Mikszáthnak. Mikszáth kisebbik fia, Albert is jogi doktor lett, írói ambíciói neki voltak. Korán hunyt el, 32 éves korában. Megjelent egy sikeres novelláskötete és 1921-ben megpróbálta befejezni édesapja „Az amerikai menyecske" című, félbemaradt regényét. Be is fejezte, a regény, meglehetősen vékonyan, meg is jelent, természetes azonban, hogy korántsem olyan formában és szellemmel, amint azt ,,az öreg" tette volna, hiszen a meg nem írt részek, ötletek, csattanók mégiscsak az apa szürke agyállományának tulajdonai voltak. Szokása szerint Mikszáth ennek a regényének ötletét is sokszor írta meg rövid novellában, az Új Idők Almanachjának egyik előszavában s mondta el társaságban, egyre gazdagodó tartalommal, hogy teljessé formálja végül. A könyv megírására felkérte a Tisza—kormány. Azzal a céllal tette, hogy az az igen bonyolult közjogi helyzet, amely az Osztrák-Magyar Monarchia országaiban, tartományaiban, okkupált területeiben Magyarország, Ausztria, Horvát-Szia vonország, Dalmácia, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Galícia, Isztria között fennállott, szórakoztató módon, szépirodalmi formában magyaráztassék meg a külföld előtt. Alá, fölé, mellérendeltség volt érvényes az egyes országrészek között, s ezt egy külhoni ember, egy dán, egy francia, nehezen értette meg. Mikszáth amerikai menyecskéje egy horvát fiatalemberbe szeret bele s mikor a fiatalember eltűnik, a gazdag menyecske utánaered, hogy megtalálja. A fiatalember a horvát parlament tagja Zágrábban, de mint ilyen, tagja a magyar országgyűlésnek is, azonkívül résztvesz az osztrák-magyar képviselőházi delegáció ülésein is Bécsben, tehát egyszerre horvát is, magyar is, osztrák is, amellett, hogy Dalmáciában és Boszniában is érdekelve van. Mikszáthot akkortájt már számos fordítás révén a külföldi olvasók bizonyos rétege is olvasta, művei a sok nyelvre fordítottak között szerepeltek. Ismeretes, hogy az 1900-as esztendőkben Budapestre látogató Theodore Roosewelt, az Egyesült Államok exelnöke is meg akarta ismerni, annyira tetszett neki a ,,Szent Péter esernyője" regény. Szerény véleményem szerint Mikszáth egyik legszebb tulajdonsága, a legszűkebb hazájához, Nógrúdhoz fűződő múlhatatlan szeretet, vágyódása az Örök Forrás felé. Hadd idézzem csak föl Mikszáth Kálmánné Visszaemlékezéseiből azt az ünnepséget, 303