Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a szécsényi és a dorogi községi önkormányzat tevékenységéhez a felszabadulástól a fordulat évéig

Szécsényben ismerjük; az értelmiség mellett az iparosok voltak túlsúlyban. A vezetőség (elnök, titkár, jegyző) az első változatban értelmiségi, Dorogon csak a titkár és a jegyző személyét ismerjük, akik - a község jellegének megfelelően - a bányászok és az iparosok köréből kerültek ki. A többi koalíciós párt közül Dorogon a Kisgazdapárt és a Polgári Demokrata Párt (PDP) egyáltalán zászlót sem bontott, a Nemzeti Parasztpárt (NPP) még a mezőgazdasági jellegű Szécsényben is a kisebb, csendesebb pártok közé tartozott. Vezetősége, tagsága mindkét településen elsősorban a szegényparasztok közül került ki ; bár országosan az értelmiség, a hivatalnok-, az alkalmazott réteg egyaránt megtalálható a parasztpárt soraiban, vezetőségében. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) mindkét településen, mint általában az egész országban, az MKP megalakulása után, Szécsényben 1945. február 17-én, Dorogon május első felében alakult meg. Míg a párt soraiban, vezetőségében Szécsényben az iparosok, az értelmiségiek, a földmunkások egyaránt megtalálhatók, addig a dorogi SZDP vezetőségében (titkár, jegyző) az iparosok, a tagok sorában pedig az iparosok mellett az ipari-, a bányamunkások voltak túlsúlyban. A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKGP) Szécsényben hivatalosan 1945. április 28-án alakult meg (a szócsényi járásban májusban). Tevékenységének első időszakáról keveset tudunk. Itt is a tehetősebb parasztok, a nagygazdák, tisztviselők, értelmiségiek csatlakoztak az FKGP-hez. A Szakszervezetek, mint érdekvédelmi szervezetek, képviselőik révén, mindenütt helyet kértek és szerepet kaptak az események alakításában.

28 II. A községi önkormányzat megszervezése és tevékenysége A magyar közigazgatás szervezetét a már említett 14/1945. és az 1030/1945. ME. sz. rendeleteken kívül az 1949. évi alkotmányig átfogó jogszabály nem érintette. A közigazgatás szervezetében 1949-ig lényegében a tartalmi változások jelentették az újat. A vármegyei törvényhatósági bizottságok, a képviselőtestületek újjáalakításáról a már említett rendeletek intézkedtek. Üléseik száma megszaporodott, tagjai gyakran cserélődtek, ami munkájuk eredményességót meglehetősen befolyásolta. A községi képviselőtestületnek, mint a helyi önkormányzat bázisának tevékenységét alapvetően meghatározta annak összetétele. Számuk nagyközségben általában 20-40 fő ; azonos az 1944. évben érvényes létszámmal. Az említett rendeletek értelmében a helyi koalíciós pártok ós a szakszervezetek tagjaiból alakították újjá az önkormányzati testületeket. A képviseleti arányt a nemzeti bizottságok állapították meg. 29 Dorogon 1945. május 19-én, Szécsényben május 28-án tartotta a képviselőtestület alakuló ülését. Dorogon az alapító 30 fő pártállás szerinti összetétele: MKP tag 11, SZDP tag 11, az NPP küldöttje 3, a szakszervezeteké 5 fő. Foglalkozás szerint: bányász 9, bányamunkás 1, iparos 7, ipari munkás 4 fő, kereskedő 1, földmunkás-kisgazda 4, háztartásbeli 1, értelmiségi 2, egyéb foglalkozású Ifő. Szécsényben az újjáalakított 28 főből álló képviselőtestület pártállás szerinti öszszetétele : MKP tag 8, SZDP tag 8, az FKGP küldöttje 4, a PDP küldöttje 4 és a szakszervezetek képviseletében 4 fő; bár a Nemzeti Parasztpárt 1945. május 5-án már megalakult Szécsényben, ismereteink szerint az alakuló képviselőtestületi ülésen küldöttjük nem vett részt. 258