Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a szécsényi és a dorogi községi önkormányzat tevékenységéhez a felszabadulástól a fordulat évéig

1941-ben bányászatból élt az összlakosság 60,2%-a, iparból-kereskedelemből 20,1%-a, mezőgazdaságból 4,5%-a; 1949-ben bányászatból-iparból ólt az összlakosság 76,1%-a, mezőgazdaságból mindössze 3%-a. A volt járási székhely, nagyközség 1981-ben kettős jubileumot ünnepelt: fennállásának 800., a szénbányászat kezdetének 200. évfordulóját.

4 A szénbányászat átmeneti visszafejlesztésével megnőtt az ipar, különösen a könynyüipar szerepe. 1984. január 1-vel Dorog városi rangot kapott. A II. világháború során három heti, szinte háztól-házig folyó ostrom után, 1944. december 28-án szabadult fel Szécsóny, míg Dorog végleges felszabadulása 1945. március 25-én történt. Honnan kellett indulni, milyen mélypontról, mennyi háborús kár ismeretében kellett megtenni az első lépéseket az élet megindítása érdekében ? A községi jegyzők helyzetjelentései, a főszolgabíró-főjegyző összesítő jelentése alapján röviden az alábbi képet „rajzolhatjuk": 1945. január 21. és február 20-a között érkeztek be a jegyzők helyzetjelentései a szécsényi főszolgabírói hivatalba. Ezt egészítette ki az alispán által 1945. január 23-án elrendelt állat- és terményösszeírás, mely a februári állapotot tükrözte. Maradt Szécsényben összesen 911 q termény (a legtöbb búzából [590 q]), a legkevesebb rozsból, zabból (3-5 q) ; a járásban 16 375 q (a legtöbb búzából [11 786 q]), a legkevesebb rozsból (94 q). Elpusztult, tönkrement Szécsényben 16 909 q termény (a legtöbb szálas takarmányból [11 215 q]) ; a járásban 152 551 q (ebből szálastakarmány 75 662 q) ;

5 Meghalt, eltűnt a járás lakosságából több mint 1000 fő.

6 A Szécsény belterületén lévő 869 házból károsodott mintegy 861 ; ebből 70-100%os károsodást szenvedett 385 épület (44%).

7 A középületek közül különösen súlyosan sérült a római katolikus templom és kolostor, valamint a polgári fiú ós leányiskola. De jelentősen károsodott a község többi középülete, az utak kövezete, a járdák aszfaltburkolata, a hidak stb. A nagyközséget ért háborús károk részletezése helyett

8 álljon itt az a megállapítás, hogy (a 25 800/1946. ÉKM. sz. rendelet értelmében) NógrádHont vármegye szécsényi járása is romboltnak tekintendő.

9 1945 január végén a Szécsényben állomásozó szovjet katonai parancsnok elrendelte, hogy az ipari üzemek, kisiparosok, kiskereskedők kezdjék meg tevékenységüket, nyissák ki üzleteiket, induljon meg itt is az élet. Az üzletek azonban üresek voltak, a szerszámok, a nyersanyag hiányzott, a beszerzés, szállítás nehézkes volt. 1945 augusztusban az iparukat folytató, igazolvánnyal rendelkező kereskedők száma 27 volt Szécsényben.

10 Az 1945 márciusában kelt alispáni rendelet értelmében a főszolgabíró elkészítette a gyárakra, üzemekre, kisiparosokra vonatkozó adatok összesítését. Ebből tudjuk, hogy Szécsényben 1945 tavaszán mindössze (a 20-nál több főt foglalkoztató üzemek közül) a Felsenburg testvérek szeszgyára működött. A 20-nál kevesebb főt foglalkoztató üzemek, gyárak közül néhány malom üzemelt a járásban; Szécsényben a Volent István-féle (8 munkással, napi termelése 150 q), és itt volt a „Schell-cég"-nek kisebb benzin- ós petróleumlerakata.

11 A háború, a hadműveletek miatt nehezen indult, elhúzódott a tavaszi mezőgazdasági munka, aminek egyik fő oka az igaerő, a vetőmaghiány. 1945 tavaszán Szécsény község-(3275 kat. hold), a járás szántóterületének (37009 kat, hold) jelentős hányada felszantatlan, bevetetlen.

12 Vetésre várt a járás szántóterületének több mint 60, Szécsényben a szántóterület több mint 70%-a. Szécsényben összesen 586 q vető254