Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)
Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a nők politikai mozgalmi törekvéseihez Nógrád megyében 1900–1944
nők körében. A több évtizedes szociáldemokrata, illetve kommunista hatás azonban nem múlt el nyomtalanul. A nők, a munkásasszonyok gyakran adták jelét annak, hogy politikailag „felnőttekké" váltak, s öntudatosan vállalták a súlyos következményekkel járó kockázatot azzal, hogy szökött katonákat bújtattak, hogy sajátos módon - élelemmel, összeköttetés fenntartásával - segítették az ellenáhási mozgalmat. A nők életét, politikai-mozgalmi tevékenységét, a napi és távolabbi társadalmi, gazdasági, politikai célok megvalósításában játszott szerepét a megközelítés, a sajátos viszonyok, adottságok és lehetőségek folytán több síkon próbáltuk bemutatni. Egyrészt a szervezett nőmozgalmat a szociáldemokrata párt keretei között, valamint az illegális kommunista mozgalomhoz kapcsolódva, másrészt az iparban dolgozó nők, valamint a család, a háztartás, a gyermeknevelés terheit magukon viselő asszonyok szerepét ós részvételót a munkásmozgalomban. Jóllehet a feldolgozás nem teljes, csak adatokat, adalékokat szolgáltat a munkásmozgalom egy területének a megismeréséhez, mégis úgy látjuk, hogy teljesebbé teszi a munkásmozgalomról eddig kialakított - forrásokkal alátámasztott ismereteinket. Az egyes időszakok bemutatása bizonyos különbségeket mutat, azonban sem a szociáldemokrata párt, sem a Kommunisták Magyarországi Pártja által vezetett mozgalom nem volt sem számszerűségóben, sem intenzitásában azonos a bemutatott évtizedek alatt, s a források sem álltak mindig azonos mértékben és mélységben rendelkezésre. A feldolgozásból az is kiviláglik, hogy a nők mozgalmi tevékenysége nem, vagy csak részben volt önálló, többségében kapcsolódott a megye munkásmozgalmához, illetve kiegészítette azt. Ez utóbbi nélkül viszont - úgy ítéljük meg - nem lett volna teljes, illetve eredményes a megye munkásságának a társadalom gyökeres megváltoztatásáért folytatott küzdelme. Ennek a feldolgozásnak az volt a célja, hogy a megye munkásmozgalmát feldolgozó helytörténeti, történeti kiadványokból, írásokból eddig teljesen hiányzó nőmozgalom egyes területeit, elsősorban a progresszív vonulatát feltárja, bemutassa és kapcsolja, illetve beillessze a megye munkásmozgalmának egészébe. E feldolgozás keretében szándékosan nem tértünk ki a nők különböző köreit magukba tömörítő, a kormánypolitikát támogató, illetve a vallásos érzületet ápoló nőegyletek, egyesületek tevékenységére. Részben terjedelmi okok, részben a téma különbözősége miatt nem foglalkoztunk a munkásotthonok, az olvasókörök, a különféle öntevékeny művészeti csoportok, a népkönyvtárak stb. nőmozgalomra gyakorolt hatásával, illetve a nőknek e területen játszott szerepével. Úgy gondoljuk, hogy ennek ellenére mégis sikerült újat adni mindazoknak, akiket érdekel múltunk haladó hagyománya. JEGYZETEK 1. Hivatalos Statisztikai Közlemények 1873. Magyarország bányászatának leírása. 2. A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. A népesség foglalkozásának némely részletei és a vállalati statisztika. Bp. 1906. Magyar Statisztikai Közlemények. 3. Uo. 4. Uo. 5. Uo. 6. Uo. 7. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. A népesség foglalkozása részletesen és a vállalat statisztika. Bp. 1914. Magyar Statisztikai Közlemények. 8. Uo. 9. Munkásfelvételi Törzskönyv. Salgótarjáni Öblösüveggyár Munkaügyi Osztálya. 247