Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a nők politikai mozgalmi törekvéseihez Nógrád megyében 1900–1944

Az 1932-es nagyméretű letartóztatás után is érkeztek röplapok, illegális sajtótermékek a kommunisták részére, melynek elosztása és szóthordása az asszonyokra, leányokra hárult. Iványi Ferencné, Domonkos Ferencné, Kakuk Pálnó, Kakuk Margit ós Révai Ilonka férfiakat meghazudtoló bátorsággal segítették az illegális kommunisták munkáját. 1932-ben a gyakori csendőri zaklatás és házkutatás ellenére találtak alkalmat arra, hogy piros selyemből zsebkendőt varrjanak, és sarkaiba csillagot, sarlót, kalapácsot hímezzenek.

151 1930-ban kereskedelemügyi miniszteri rendelet jelent meg a munkásanyák „védelmében". A rendelet kimondta, hogy szülés előtt ós szülés után 6 héttel a munkaadók nem mondhatnak fel a terhes nőknek. A gyermekekről ugyanakkor intézményes gondoskodás nem törtónt, szóleskörű bölcsődei, óvodai ellátásról nem beszélhetünk. Az 1937 : XII. te. intézkedett a legkisebb munkabérek megállapításáról. A munkaadók ha figyelembe vették is, ha meg is egyeztek, közben az árak nagyobb mértékben emelkedtek, így a legkisebb munkabérek megállapítása formálissá vált. A Salgótarjáni Üveggyár Rt.-nél 1939. május 19-én munkás bértárgyaló bizottság alakult, amely június 24-én 15 pontos javaslatot állított össze bérkérdés tárgyában. Általában 20%-os emelést követeltek az eddig fizetett tarifákra. A javaslat utolsó pontja: „Női munkások: az újonnan megállapított legkisebb munkabérre 20%."

152

, Az 1937 : XXI. te. bizonyos mértékű évi fizetett szabadságot biztosított a dolgozóknak 1938-tól kezdődően, melyet a második világháború kitörésével 1939. szeptember 2-án felfüggesztettek. 1938: XXXVI. te. gyermeknevelési pótlék bevezetését rendelte el. A munkaviszonyban lévő munkás részére, gyermekenként 14 éves korig havi 5 pengő nevelési pótlék fizetendő. 1937 júniusában toborzás útján - a helyi szociáldemokrata párt égisze alatt 110 bányamunkást szerződtettek a belgiumi bányákba. Mátraszele, Mátranovák, Homokterenye, Bocsárlapujtő, Karancskeszi, Kazár, Karancsalja, Zagyvapálfal va, Kisterenye, Zagyvaróna, Barna, Egyházasgerge, Sóshartyán, Salgótarján, Etes, Baglyasalja, Karancsberény, Ipolytarnóc, Vizslás bányamunkásságából a többszörös túljelentkezés miatt az SZDP helyi vezetősége tett javaslatot a kivándorolhatok névsorára, függően az SzDP-tagságtól s egy bizonyos összeg lefizetésétől. A szociáldemokrata párt salgótarjáni kerületi titkára Linhardt Antal 1939. október 7-én jelentette, hogy a Munkásotthonban egy női küldöttség fogadta, akik férjeik után szeretnének menni Belgiumba. A lakásukat feladták, a bútort eladták s ott maradtak semmi nélkül 3-6 gyermekkel. A kiutazási űrlap kitöltését a jegyző megtagadta. A főszolgabíró is a felettes hatóságra hivatkozott. A párt kerületi titkársága segítette hozzá az asszonyokat, hogy gyermekeikkel a férjeik után utazzanak.

153 1938. szeptember 27-én a baglyasaljai csendőrőrs kimutatást készített az őrskörletben lakó veszélyes ós nemkívánatos egyénekről. A kimutatásban szereplő 19 név között mint kommunistagyanús szerepel Haázer Antalné, szül. : Fülöp Julianna 28 éves háztartásbeli, zagyvapálfalvai lakos is. A kommunista gyanúra utaló jeleket a kimutatás nem közli.

154 A bányászatban fizetendő legkisebb munkabérek megállapítására kinevezett bizottság 1939. június 27-i és július 1-i ülésén a salgótarjáni bányamedencére kiterjedő hatállyal a következő határozatot hozta : 244