Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Szomszéd András: A nógrádi cigányság története az összeírások tükrében

Az 54 helységéből 33-ban laknak cigányok (61%)- Az 50 család összesen 220 főből áll, kik közül 150 a felnőtt, és a nők száma mindössze 58.

?2 A 18 éven aluli mindkét nembeliek száma 79. A felnőtt lakosságnál legnépesebb a kovácsmesterség, 50 fő, kik közül 25-en muzsikálnak is. 3 lakatos. A mezőgazdaságban pásztorként dolgozik 3 fő, 25-en pedig különféle munkákat végeznek. Alacsonynak tűnik a csak zenével foglalkozók száma, mindössze 24. Kupecot is csak kettőt írtak össze. A felnőtt férfiak közül mindössze háromnál nincs foglalkozás feltüntetve (2,5%), közülük egyik koldul. Hiányoznak olyan foglalkozások, mint a vályogvető, téglaégető. Valószínű, hogy a kő és a fa bősége mint építőanyag, teszi szükségtelenné az ilyen foglalkozásúak létét. A faipart, a zsindely- és deszkakészítést a helybeli szlovák lakosság is űzi, ezért erre sem specializálhatták magukat a cigányok. A nőknél sehol sem írnak össze foglalkozást. Kevésbé ismert az inasok száma is. Mindössze három fiúról tudunk, kik közül kettő kovácsnak, egy zenésznek készül. Az ebben a járásban lakó cigányság is a legjobb úton van a letelepedés felé. 48 felnőtt cigány helybeli születésű, 30 évnél több ideje lakik a faluban 10, a két évnél kevesebb ideje egy helyben lakók száma mindössze 22 (12,6%). A többi felnőtt a két megadott végpont közötti idő óta tartózkodik a településeken. Ezt az arányt még az sem rontja, hogy két felnőtt csavarog, de az ő magatartásuk is ,,jó". A régen helyben lakásnak vannak olyan hagyományai is, mint pl. Vámosfalván, ahol a cigányok megtelepedését 1758-ra teszik, vagy Divónyben, ahol az ott lakó cigány családról az összeíró tudni véli, hogy 1793-tól helyben laknak. Miután keveset, illetve kevésbé vándorolnak, magatartásukkal sincs sok probléma. Lopás miatt 3 személyt büntetnek meg, az egyik közülük 10 éves gyermek. A felnőttek közül az egyik „21 botot kapott káposzta lopásért", a másik úgylátszik hajthatatlannak bizonyult, mert bár mindössze 35 éves, foglalkozása kovács, „65 pálcát" és „21 botot" kellett elszenvednie és börtönben is többször volt. Hozzá képest az a három férfi, kik közül az egyik krumpli szedéskor kapott hat pálcát, a másik csavargásért hatot, a harmadik lopásért tíz vesszőt, csak az igazságszolgáltatás szigorának az áldozata. A többi férfi legfeljebb katona korában kapott büntetést, de azóta nem. Náluk ilyen, és ezekhez hasonló bejegyzéseket olvashatunk a magatartás rovatban: „becsületes magatartású"; „fenyítve nem volt"; „jámbor".

73 Szécsényi járás:

11 A megye legtöbb falva ebben a járásban van, számszerint 74. Ebből 54-ben laknak cigányok (72,97%). A 242 családban összesen 1140 főt írnak össze. Ezek közül a 18 éven felüliek száma 592, (324 férfi, 268 nő). A gyermekek száma 548. A felnőtt férfi lakosok 15 féle foglalkozást űznek, a nők négyfélét. A férfiaknál a legnépesebb foglalkozás a kovácsmesterség. Összesen 147-en vannak (45,3%). 29-en közülük hegedűinek is. Vannak települések, hol a kovács és kovács-hegedűsök száma jelentős. Pl. Erdőtarcsán 23-an, Kálióban 9-en, Nógrádszakálban 8-an, Karancskesziben 7-en, Ludányban, Nagybárkányban, Szécsényben 5-5-en vannak. A lakatos mesterséget Jobbágyiban mindössze egy fő műveli. Kerékgyártó is csak ebben a megyében van. Vályog vetéssel 8, téglaégetéssel 3 férfi foglalkozik. Ipari jellegű foglalkozása van tehát a 18 éven felüli férfi lakosok 50,3%-ának, 163 főnek. A mezőgazdaságban viszonylag kevesebben dolgoznak, földműves a járásban egy sincs. (A 18. sz-ban 3 volt.) Napszámosként keresi a kenyerét 17 fő, pásztorkodásból él 8 fő, csősz két fő, egy-egy fő kertész, illetve ostoros (ökörhajtó). Csak a kuriózum 178