Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Szomszéd András: A nógrádi cigányság története az összeírások tükrében

XIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1987 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE A nógrádi cigányság története az összeírások tükrében (17. sz. második felétől a 19. sz. közepéig) Szomszéd András Előszó helyett Hadd kezdjem egy személyes vallomással. Amikor a levéltárba kerültem, Schneider Miklós, a levéltár akkori igazgatója olyan feladattal bízott meg, aminek teljesítésekor egy összeírásokból álló külön gyűjteményt kellett kialakítanom. Ekkor láttam először cigányösszeírásokat. Miután Schneider Miklós tudta, hogy feleségem gyógypedagógus, és tanítványainak többsége cigány származású, megkérdezte tőlem, nem akarok-e a cigányság életéről egy kis tanulmányt írni. Én akkor igent mondtam. Schneider Miklós hirtelen halála öt évvel elodázta az elhatározás teljesítését. Amikor újra visszatértem a témához, és mélyebben tanulmányoztam az összeírásokat, rájöttem, hogy ezek a számok sok mindent elmondanak az utókornak, s a statisztika segít ségével viszonylag objektív képet alakíthatunk ki egy olyan népcsoport életéről, akiket hol gyűlöltek, hol sajnáltak, sokszor ellenükre meg akarták őket váltani, és nem jöttek rá, hogy először megérteni kellene őket. Manapság egyre-másra jelennek meg a cigánysággal foglalkozó művek, de főleg jelenükkel foglalkoznak, hogy jövőjüket biztosítva lássák. Véleményem szerint múltuk ismerete nélkül ez nem mindig sikerülhet. Nem monográfiát akartam írni, ezt a források gyér volta is megakadályozta volna, hanem csak képeket felvillantani, a történelmükkel kapcsolatos forrásokat megszólaltatni. Segítséget akarok nyújtani a helytörténészeknek, amikor táblázatban közreadom a cigányság demográfiai adatait községsoros alakban, vagy amikor a különböző szempontok tárgyalásánál bőséges példákat hozok fel községenként. Ügy gondolom, hogy maguk a legérdekeltebbek is érdeklődéssel olvashatják elődeik múltját. És talán ez a pár sor megértésükhöz is hozzásegít egy kicsit. Módszerében a tanulmány a történeti Nógrád vérmegye cigány történetét kutatta. Tudott tény, hogy a jelenlegi Nógrád megye határai többször megváltoztak, így találhatók olyan községek a táblázatokban, melyek más országhoz, illetve más megyéhez tartoznak. Nem találhatók olyan községek, amelyek csak 1950 után kerültek közigazgatásilag a megyéhez. Ezek a községek Szurdokpüspöki, Hasznos, Tar, Nagybátony, Maconka, Mátramindszent, Szuha, Dorogháza és Pásztó városa. Jelenleg nem tartoznak Nógrád megyéhez Rád, Penc, Kösd, Kökényes, Lőrinci, Nógrádverőce települések. 157