Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Az 1822–23. évi nógrádi rendi ellenállás története

s most határozatban tiltakoznak ezek ellen, nemcsak a királynál, de a nádornál, Metternichnél, a prímásnál, a kancellárnál és az országbírónál is. Minden bizonnyal e végzés mögött az áll, hogy érezték, ezek után már Nógrád sem lehet biztonságban s előbb-utóbb rájuk kerül a sor. Éppen ezért, mert tudják, hogy hamarosan megérkezik az új királyi biztos, már most elrendelik, hogy annak érkezése előtt három nappal gyűlést tartsanak, amelyen döntenek a fogadásáról ós a magatartásukról. Ugyanakkor sajnálkozásukat fejezték ki, hogy a Nyitra megyei törvénytelenségeket éppen Eötvös Ignác követte el, akinek rangja miatt is - koronaőr volt - elsőrendű feladata lenne a magyar törvények szentsége feletti őrködés. Augusztus 24. Ezen a napon kapták meg a levelet, amelyben Wenckheim József értesíti őket érkezéséről ós augusztus 28-ára összehívta a megyei nemeseket. Előző napi határozatuknak megfelelően 25-ére azonnal gyűlést hívtak össze. Ez azért is könnyen történhetett, mert jószerivel mindenki már hetek óta Balassagyarmaton vagy környékén tartózkodott, a vendégszerető kúriákban folyt az izgatott beszélgetés mindarról, amit hallottak vagy amit sejtettek. Augusztus 25. A megyeházi gyűlésen ismertették a király Szentiván (június) hó 7-én kelt rendeletét, amelyben közli a megyével, hogy királyi biztossá a lemondott Malonyay János helyett a már említett báró Wenckheim József Arad és Krassó megyei főispánt nevezi ki, akinek feladata lesz a királyi rendeleteknek érvényt szerezni, s a megye mindenben engedelmeskedjék neki.

30 Nagy felzúdulás követte az első alispán felolvasta levelet. Mindannyian egyetértettek abban, hogy ez olyan sérelem, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a király nem teljesítette korábbi kéréseiket a törvényes rend visszaállítására. Határozatukat több pontba foglalták. Először is a királyi biztos kirendelését törvénytelennek tartják, s nem engedelmeskednek parancsainak. (Itt újra csak az 1805. 5. tc-je hivatkoznak, amely királyi biztos kirendelését csak felségsértési vádak és vizsgálatok céljára engedi.) Ugyanakkor ragaszkodnak a január 7-én kelt végzésükhöz, s kérik a megye tisztviselőit, állhatatosak legyenek ebben a nehéz helyzetben. Másodszor : elhatározták, hogy továbbra is az országgyűlés összehívását követelik. Ugyanakkor tudomásukra jutott, hogy a Bars megyeieknek a király elengedte a rendkívüli katonaállítást, ezért hasonló kegyért folyamodnak őfelségéhez. Továbbá azt is leszögezték, hogy ők csak a törvényesen választott „Elöl ülők", azaz megyei első tisztviselők elnöksége alatt üléseznek, s ha netalán azok akadályoztatva lennének e hivatal ellátásában, akkor más elnököt fognak választani. Harmadjára elhatározták, hogy kérelmüket elküldik a nádornak is, akiről úgy tudják, ő érte el a Bars megyei kedvezményt. Egyúttal átiratban gratulálnak a barsiaknak állhatatos magatartásukhoz ós a sikerűkhez. Végezetül köszönetet mondanak Malonyay Jánosnak, hogy visszalépett a megbízástól, s ezzel is buzgó hazafiságáról tett tanúságot. (Ez egy oldalvágásnak készült az új biztos ellen, értsen belőle ha akar.) 131