Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XII. (1986)

miatt azonban gr. Forgách Simon már 1689-ben arra kényszerült, hogy somosújfalusi teljes birtokrészét, amely a falu felét tette ki, 900 Rft ellenében zálogba adja Kajali Pálnak, majd 1692-ben 700, 1701-ben pedig további 1200 Rft-ot felvéve az uradalom valamennyi faluja és pusztája zálogba került a vármegye egyik legtekintélyesebb köznemesénél. A vár története szempontjából fontos információt is közöl az 1689-es záloglevél: megemlíti, hogy Somoskőújfaluhoz tartoznak „az elhagyott Somoskő várának romjai" (cum ruderibus desolatae arcis Somoskő) is. Mindebből arra kell következtetni, hogy Fülek 1682-es ostroma idején Somoskő is elpusztulhatott. A másik testvér, gr. Forgách Ádám is Simonhoz hasonló ügyletet kötött : 1691ben 1300, majd 1700-ban újabb 1500 Rft kölcsön ellenében a saját birtokfelét maga is zálogba adta — és a kölcsönadó az ő esetében is Kajali Pál és neje Fáy Borbála volt.

94 Kajali Pál — akivel az 1703-as gácsi kurucellenes védősereg egyik vezetőjeként már találkoztunk — Ráday Pál apósa volt, így lett a későbbiekben jeles kuruccá vált Ráday a teljes somoskői uradalom zálogbirtokosává. De ne kövessük tovább a birtoklás történetének fordulatait ! A vár védelmi szerepének az 1703-as események képezik az utolsó felvonását. A kurucok közeledtének hírére a megye nemessége — mint a gácsi, kékkői, szécsényi várak történeténél említettük — a még épen maradt egykori végvárakba húzódott. Néhány, a királyhoz hű nemes — ide, Somoskőbe vette be magát. A vár kormányzásával a megye és Kajali által Sümegi Bene István lett megbízva, aki a várható kuruc támadással szemben „készületeket tett, a vár belsejében szükséges lakhelyeket készíttetett, a karókat, palánkfákat, ahol a szükség kívánta, gerendákkal és oszlopokkal megerősítetni rendelte s ezek meglévén a vár kapuját bezáratta." A kurucok azonban e munkák közepette elfogták és fogolyként Kassára hurcolták, csak sok szenvedés után helyezték szabadlábra.

95 Ráday Pál, az újsütetű birtokos nem engedte pusztán hagyatni a várat, sőt, „hajduji és egyéb tselédjei benne laktak" Mocsáry szerint. És valóban! A volt Forgách jószág Somoskő és tartozékai, mint a hűtlenség miatt „hotázott" Forgách Simon örökjogú birtokai 1718-as kamarai összeírói is azt írták Somoskő váráról, hogy abban 4 „satrapa" — vagyis hajdú, pandúr — lakott, akik nem kaptak zsoldot, levélhordással és más szolgálatokkal tartoztak földesuruknak. A vár aljában allódium feküdt, két nyomásos szántókkal, rétekkel, szilvát, almát, körtét termőkertekkel, makkos erdőkkel. E kertek egy részét a várban lakó hajdúk használták, mint ahogy a majorföldeket, réteket, erdőket is a somosújfalusi jobbágyok hasznosították.

96 A somoskői vár ilyetén helyzete azonos a hollókői és bujáki várak 1690-es, illetve 1710-es években észlelt állapotával, amiről alább még szólunk! 5* 67