Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XII. (1986)

tősége is megnőtt. Kapitánya, ifj. Vécsey Sándor hajdúival részt vett Eger 1687-es ostromában és a falak alatt hősi halált is halt.

17 Fülek vára és városa 1682-ben pusztult el. Ebben az évben ui. a kuruc fejedelem, Thököly Imre újabb hadjáratot indított a felvidéki királypárti várak és városok elfoglalása céljából. Miután Kassát augusztus 14-én elfoglalta, a másik kulcsfontosságú végvár, Fülek alá vonult. A kuruc felkelők seregéhez Apafi Mihály, a török hűbéres erdélyi fejedelem hadai mellett a budai Ibrahim pasa török hadereje is csatlakozott, így igen jelentős fegyveres erő vette ostrom alá a várat. Bél Mátyás Notitia Hungáriáé novae című művében

18 — korábbi történetírók alapján — úgy írja, hogy a törökök száma 90 000 főt tett ki, míg Thököly és Apafi seregei létszámát 50 000 emberre becsülte. Ezt az adatot Mocsáry Antal is átvette.

19 Ma van olyan nézet, hogy Füleket ennél jóval kevesebben ostromolták, Szakály Ferenc legfeljebb 30 000 fegyverest fogad el. Amellett, hogy a korabeli seregek létszámát az egykorú híradások sem egyformán becsülték fel, tekintetbe kell venni azt is, hogy a török hadjáratokban a zsoldos szpáhikat, janicsárokat igen sok félig-meddig reguláris martalóc és pribék, meg más népség is kísérte — zsákmányra éhesen. Ezek növelték a tömeget, de harci értékük vajmi kevés volt. Akár így, akár úgy, legfeljebb kétezer védőhöz képest sokszoros túlerőt alkotott az ostromhad. Agyúik miatt a külvárost nem lehetett sokáig megtartani, így maguk a védők gyújtották fel és a tulajdonképpeni végvár falai mögé húzódtak a katonák, nemesek, városi lakosok és családjaik. A török és kuruc tüzérség két héten keresztül ágyúzta a megadási felhívásokra Koháry István befolyására mindvégig nemmel válaszoló védőket, a katonákon kívül tömegestül ölve meg asszonyokat és gyermekeket is. Mivel a remélt segítség nem érkezett meg, a várba szorult nemesek vezetői — Koháry beleegyezése nélkül — szeptember 10-én megadták magukat Thököly előtt. A győztes seregek a kiürített várat feldúlták, kirabolták, majd felgyújtották, sőt, az őrbástyákat puskaporral is felrobbantották, így „az egész vár csaknem egy kőhalommá vált." Fülek pusztulásának két következménye lett. A bányavárosok kulcsának tekintett vár eleste után hamarosan maguk a gazdag bányavárosok is a kuruc fejedelem uralma alá kerültek. A törökök előre tudták ezt, mert Fülek bevételét oly nagy sikernek tartották, hogy ott helyben szultáni athnáméval Magyarország uralkodójává nevezték ki Thökölyt és a koronát is felajánlották neki — amit ő diplomatikusan elhárított, sejtve, hogy azt elfogadván csak ellenségei számát növelné. E török sikernek nem kis szerepe volt abban, hogy a sztambuli porta úgy döntött, már a következő évben megtámadja a Habsburg-székvárost, Bécset is.

20 Az országos hatás mellett helyi jellegű következmények is támadtak. Füleken elégett a három vármegye, Nógrád, Heves, Külső-Szolnok és Pest-Pilis-Solt nemességének levéltára is — rengeteg jogbiztosító irattal, ami egy jó évtized múlva számos nemesi família birtokainak elvesztését okozta. Végső soron a füleki eseményekkel magyarázható — mint azt Belitzky János felismerte

21 — a nógrádi nemesség jelentős részének kurucellenes beállítottsága, amely megmutatkozott az 1703 kora őszének ellenállási mozgalmában (bővebben Gács, Szécsény, és Kékkő históriájának tárgyalásakor szólunk erről), majd Bél Mátyástól Mocsáry Antalig a megye patriarchális nemesi történetíróinak a műveiben is. A füleki „hűséges helytállás" az 1680-as, 1690-es évtizedben refrénszerúen visszatérő érv ós bizonyíték volt a nógrádi nemesség memorandumaiban, amelyeket adó-, porció- és insurretios ügyekben sűrűn intézett az uralkodóhoz, vagy a nádorhoz. De a füleki hűséges helytállásból igazán a parancsnok, Koháry István húzott hasznot. Mivel Thökölynek hűségesküt még fogolyként sem akarván tenni, 35 hónapos nehéz rabságot szenvedett és ebből kiszabadulván 47