Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XII. (1986)

b.) A magyar kézen maradt várak Fülek Fülek végháza parancsnoka a XVII. sz. második felében a két Koháry István volt ; az apa 1657-től 1664-ig, a fiú pedig 1667-től viseli a füleki főkapitányi tisztet A Koháryak a tárgyalt korszakban Nógrád és Hont megyék leggazdagabb, leghatalmasabb főurai, jóllehet egy évszázaddal korábban csupán közepes birtokú köznemesek voltak.

1 Gyors társadalmi emelkedésüket és vagyonosodásukat a török elleni háborúk, a reformáció és ellenreformáció, a rendi szabadságharcok évszázadában katonai erényeiknek, katolicizmusuknak és rendíthetetlen Habsburg-hűségüknek köszönhették. Koháry Péter az 1590-es évek elején még csak Hont megye jegyzője, de 1593-ban Fülek, majd (Drégely)Palánk, egy év múlva pedig Esztergom ostroma során tanúsított bátorsága révén elnyeri Teuffenbach Kristóf császári fővezér kitüntetését, 1608-ban, a bécsi béketárgyalásokon II. Mátyás követe. Az uralkodó 1608-ban Érsekújvár főkapitányává tette. A Bethlen Gábor ellen tanúsított katonai és diplomáciai érdemeiért Koháry Péter 1622-ben bárói rangot nyert és megkapta a honti Csábrág és Szitnya várát. Főúr lett tehát és engedélyt kapott arra, hogy saját személye védelmére 60 lovas és 40 gyalogos fegyverest tartson. Pályája még tovább ívelt, mert 1627ben, két évvel halála előtt személynöki tisztséget is kapott II. Ferdinándtól. Fülek vára 40