Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XII. (1986)
106. VELICS ANTAL— KAMMER ERNŐ: Magyarországi török kincstári defterek I—II. Bp. 1886—1890. A Hollókőre és Szécsényre vonatkozó részeket újból közli ANTAL KAROLY: Szemelvények Szécsény történeti forrásaiból In: Tanulmányok Szécsény múltjából 3. Szécsény, 1980.113—114., 118. és 121.1. 107. TAKÁTS i.m. 283., 285., 288. és 290.1. Pálmány i.m. (megjelenés alatt) 108. BÉL, MATTHIAS i.m. ГУ. k. 111.1. 109. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664—1666. (ford. Karácson Imre) II. k. Bp. 1908. közli ANTAL KÁROLY i.m. 104.1. 110. NmL IV/A/7/bDic.öi.22.sz. (1698)Hollókő. Az anyakönyvi adatokra bővebben PÁLMÁNY i.m. (megjelenés alat ) 111. REISZIG i.m. 53.1. 112. SCHNEIDER MIKLÓS: A török után —Az 1715. évi országos összeírás adatai a mai Nógrád megye községeiről Salgótarján, 1973. 22.1. 113. NmL IV/A/7/b Die. öi. 115. sz. (1723) Hollókő. 114. OL E 156 U et С Fase. 9. N. 60. (1719. május 1.) 115. NmL IV/A/7/a. Nógrád megye 1728. évi országos öi. Observationes locorum curialium. Processus Szécséniensis — Hollókő. 116. SCHNEIDER MIKLÓS : Dézsma és robot — A jobbágylakosság helyzete a XVIII. sz. végén a mai Nógrád megye területén Salgótarján, 1971. 25.1. 117. NmL II/A/7/b Perceptoralia — Rationes (1689) és uo. Die. öi. 6. sz. (1686). Az újratelepülés évének meghatározásához döntő, hogy Buják pecsétjét (Sigillum pagi Bujakiensis) 1691-ben vésték, vö. Dercsényi Dezső — Genthon István: Nógrády megye műemlékei Bp. 1954. 304.1. 118. rVÁNYI EMMA: Az Eszterházy család zólyomi ágának levéltára — Repertórium MOL Bp. 1963. 20.1. 119. NmL IV/A/7/b Die. öi. 22. sz. (1698) 120. OL E 158 Conscriptiones portarum Com. Neograd. (1647) 121. NmL IV/A/13 Fiscalia Fasc. III. M°2. (Losonc, 1698. március 18.) Itt köszönjük meg Hausel Sándornak, hogy e forrásra felhívta a figyelmünket. 122. OL UC 94:1 (1711) IV. fejezet Összegzés 1. Ez a fejezet a Discussiones Neogradienses 1. kötetében (Magyarország társadalma a török kiűzése idején — szerk. SZVICSEK Ferenc, Salgótarján, 1984. 90—96.1. hasonló címmel megjelent összegzésünk némiképpen átdolgozott változata. A végvári társadalommal BENCZÉDI LÁSZLÓ, NAGY LÁSZLÓ é* VÁRKONYI ÁGNES munkásságán kívül — a teljesség igénye nélkül — foglalkozott még RŰZSÁS LAJOS : A dunántúli védelmi vonal és a paraszti-polgári fejlődés a XVI—XVII. században (A MTA Dunántúli Intézete — Értekezések — 1967—1968) Bp. 168.225—254. ZIMÁNYI VERA: Adatok a dunántúli hajdúk történetéhez Századok 1960/1—3. SZÁNTÓ IMRIE A szélnek eresztett végvári katonaság sorsa a Balaton vidékén 1671—1750. (Egri Ped. Főiskola Évkönyve V.): Eger, 1960. .MÜLLER VERONIKA : A zalai végek mindennapi problémái a XVII. század első felében (Zalai Gyűjtemény 8.) Zalaegerszeg, 1978. 81—91. Uő. Az egerszegi vár a XVII. században (Zalaegerszegi Füzetek II.) Zalaegerszeg, 1976. Munkánk írása közben a Hadtörténelmi Közlemények hasábjain több új, a katonaparasztság XVII—XVIII. századi történetét feltáró fontos cikk jelent meg: N. KISS ISTVÁN: Nemes katonák és katonaparasztok a Zrínyiek muraközi uradalmában 1638—1720 HK 1983/3. sz. 339—355., Uő. A kuruc hadsereg társadalmi-gazdasági bázisa (1703—1711) HK 1984/4. sz. és HK 1985/3. sz. megjelenés alatt; SZÁNTÓ IMRE: A Zala vármegyei végházak és mezővárosok lakosságának helyzete a XVII— XVIII. században HK 1984/4. sz. 3—30.: GECSÉNYI LAJOS : Katonák és polgárok a győri végvárban a XVI—XVIII. században HK 1984/4. sz. 664—686. Ezen kívül a Noszvajon 1982. október 21—22-én tartott első és az 1984. október 18—19-én rendezett második végvár — konferencia valamennyi előadása érintette a témát; Magyarországi végvárak a XVI— XVII. században — Tanulmányok (Studia Agriensia 3. szerk. BODŐ SÁNDOR és SZABÓ JOLÁN) Eger, 1983. illetve „Magyar és török végvárak (1663—1684) (Studia Agriensia 5. szerk. uők.) Eger, 1985. 2. Az évente kiadott kalendáriumok közül itt csupán az 1782-es győri kis kalendáriumból idézünk, többszáz lehetőség volna az esemény közismert voltára utalni. 3. TAKÁTS SÁNDOR i.m. 330 és 309—310. A Haditanács rendeletei megtalálhatók OL A 14. Udvari Kancellária, Insinuata Consilii Bellici 877—883. sz. 4. R. VÁRKONYI ÁGNES : A Habsburg-abszolutizmus és a magyarországi jobbágyság a XVII— XVIII. század fordulóján Századok 1965) 692—693. Uő: Magyarország keresztútjáin — Tanulmányok Bp. 1978. 5. NmL rV/A/11/p Processus terminati 1782/2516. sz. Szécsény arányosítás! pere 6. NmL IV/A/7/b/l. Die. öi. 19. sz. (1696) és OL E 158 Porta öi. Com. Neograd. (1696). 7. NmL IV/A/l/a Kgy. jkv. 1698. július 7. 116