Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: Tények és gondolatok az 1929-es bányászsztrájkról

akik részt vettek a losonci illegális kommunista konferencián. Horváth József es Kupka János nevú egyenek nem játszottak szerepet a megye munkásmozgalmában. Helyesen: Hován József és Kupka József. 7. KUBITS IMRE: A magyar bányamunkásság küzdelmei (1919—1933). Bp. 1965. 169—170. o. 8. 1928 végén 14 napos pártiskola volt Losoncon, melyen 3 bányász vett részt. A pártiskola témái között tarjáni kérdések is szerepeltek. — Ld.: Kubits J. i. m. 170. p. 9. Tanulmányok a magyarországi szakszervezeti mozgalom történetéről. Bp. 1969. 238—239. p. — SZAKÁCS KÁLMÁN: A KMP szakszervezeti politikája a Horthy korszakban 1920—1945. 10. Az 1920-as évek végén, az 1930-as évek elején a szociáldemokrácia jelölésére — helytelenül — a szociálfasiszta szót használták. A szociáldemokráciát szociálfasizmussal helyettesítő szóhasználat hibás volt, mert a szociáldemokrácia fő irányvonala nem fasiszta, hanem a burzsoá demokrácia hagyományaihoz ragaszkodó. Ezt figyelmen kívül hagyni — különösen a fasizmus előretörése idején — helytelen volt, mert gátolta az együttműködést a kommunisták és a szociáldemokraták között. 11. BERTRAND ANTAL a Bányamunkás Szövetség központi vezetőségének alelnöke, 1929-től titkára. Perneker István Pécsbányán szakszervezeti vezető. Szabó József Mecsekszabolcson, Szabó Jenő Vasason bányász szakszervezeti vezető. Wyborny Ferenc szakszervezeti vezető Brennbergbányán. Orosz Márton a bányász szakszervezet nagybátonyi helyi csoportjának elnöke. Takács József 1929 novemberétől a Bányamunkás Szövetség elnöke, Zömbik János központi vezetőségi tag. 12. Új Március, 1930. január—március. 13. KUBITS I. i. m. 236. p. 14. KUBITS I. i. m. 237. p. 15. Pl Arch. Rpgy. 111/14/1929/2216—2. A röpirat 1929 szeptemberében jelenhetett meg. Felelős kiadója Jedlicska István karancsaljai bányász, vájár. 16. Pl Arch. Rpgy. 111/23/1929/3607. 17. Új Március, 1930. január—március. 18. Kommunista, 1929. november. 19. Új Március, 1930. január—március. 20. Uo. KUBITS I. idézett művében október 2-ra teszi a sztrájk kezdetét. 238. p. 21. Tanulmányok a magyarországi szakszervezeti mozgalom történetéről. Bp. 1969. 238—239. p. A pécsi bányászok 25 százalékos béremelési követelése túlzás volt, mert eredetileg is csak 15 százalékos béremelés követelésére készültek. Arra vonatkozóan, hogy a salgótarjáni bányászsztrájk miért nem október 28-án indult, nincs megbízható forrásunk. Feltételezhető azonban, hogy a pécsi sztrájk miatt úgy gondolták, hogy a rendkívüli közgyűlés csatlakoztathatja a többi bányakerületet is. A salgótarjáni járás főszolgabírója 1929. október 30-án a belügyminiszternek küldött jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy „a vezetőség előreláthatólag még e hónapban egy 25 pontból álló követelést tartalmazó kérést nyújt be a bányaigazgatósághoz, ezen mozgalomban állítólag az egész ország bányamunkásai is bekapcsolódnak, s amennyiben a kérvényben foglalt követelések nem nyernek megfelelő elintézést, úgy november hó közepe táján egy országos sztrájk fog kiütni." — Pl Arch. 651. f. 2/1930—2—3153. 2. p. 22. TJj Március, 1930. január—március. 23. Pl Arch. 651. f. 2/1930—3—3153. 2. p. — A salgótarjáni járás főszolgabírójának jelentése, 1929. október 30. 24. KUBITS I. i. m. 242. p. 25. Pl Arch. Rpgy. 111/14/1929/2215—1. Nagy Pál a KMP tatabányai kerületi bizottságának titkára a bécsi emigrációból küldte a röpiratot. 26. Új Március, 1930. január—március. 27. Bányamunkás, 1929. november 21. — Kommunista, 1929. november. 28. Más forrás szerint október 26-án nyújtották be a kérelmet. A Népszava 1929. október 30-i számában október közepét jelöli meg. 29. Új Március, 1930. január—március. 30. Bányamunkás, 1929. november 21. 31. Uo. — POTHORNIK JÓZSEF visszaemlékezése szerint a bányászkongresszus az első napirendként tárgyalt általános sztrájkra való felhívást elfogadta, a határozati javaslatot megszavazta. A jobboldali vezetés az általános sztrájk meghirdetésével nem értett egyet. Peyer és társai az ebédszünetet arra is felhasználták, hogy tárgyaljanak a rendőrséggel az előállott helyzetről. A délutáni ülésen Peyer egy szakasz rendőrtől körülvéve támadta a délelőtt elfogadott határozatot, kihangsúlyozva, hogy a kommunisták „guruló rubelért" elárulják az országot. A sztrájkot felelőtlen és lelkiismeretlen kommunista megmozdulásnak ítélte. A rendőrség jelenlétében ismételt szavazásra tette fel az általános sztrájkra vonatkozó határozati javaslatot, melyet a közgyűlés négy szavazattöbbséggel elvetett, így az országos sztrájkvezetőség sem alakulhatott meg. Ennek ellenére a közgyűlésen résztvevő kommunisták a sztrájk mellett döntöttek, s minden szénmedencében hosszabb-rövidebb ideig küzdöttek követeléseik teljesítéséért. Nógrádi Népújság, 1959. november 1. — Népszava, 1929. dec. 1. 32. Új Március, 1930. január—március. 33. Pl Arch. 651. f. 2/1929—3—7598. 5. p. 34. A bányászok élete a Horthy-rendszerben. 1919—1944. Válogatott dokumentumok gyűjteménye. Bp. 1960. 145— 146. p. 119