Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Bona Gábor: Nógrád megyei 48-as honvédek nyomában

• ken és Erdélyben a nemzetiségi felkelők elleni harcokban vettek részt. Végül, ilyen alakulatokkal erősítették az ellenségtől közvetlenül fenyegetett megyék esetenként a területükön küzdő reguláris honvédsereget is. Nógrád megye vonatkozásában ez azt jelentette, hogy amikor 1849. január elején Görgei feldunai hadteste az ellenségtől üldözve a megye közelébe érkezett, Repetzky Ferenc kormánybiztos utasítására Freyburg őrnagy a nemzetőrségből megkezdte egy 700 főnyi zászlóalj kiállítását. Görgei serege azonban tovább vonult, a megye területe pedig császári fönnhatóság alá került, mielőtt az említett zászlóalj létre jöhetett volna.

29 2. A nógrádi honvédek A nemzetőrség megalakítása mellett Batthyány már miniszterelnöksége második hónapjában kísérletet tett arra, hogy a forradalom védelmében egy reguláris fegyveres erőt hozzon létre. Előterjesztésére és a délvidéki szerb felkelés kirobbanásának hírére a minisztertanács május 15-én határozatot hozott egy 10 000 főből álló önkéntes sereg felállításáról.

31 A határozat és az azt követő konkrét intézkedések nyomán hamarosan megkezdődött az első tíz honvédzászlóalj - a honvédsereg későbbi magjának - kiállítása. Az 1. és a 2. honvédzászlóalj Pesten alakult, toborzási kerülete a főváros mellett azonban Pest, Heves és Szolnok megyén, valamint a Jászkun kerületen kívül Nógrád megyére is kiterjedt.

31 Az ezzel kapcsolatos központi utasítást a megye május 22-i közgyűlésén tárgyalta és toborzási biztossá nevezte ki Vitális Sámuel megyei esküdtet, valamint Arendorffer György seborvost.

32 A toborzás vezetője - az általános gyakorlatnak megfelelően - a megyében működő császári-királyi hadfogadó szerv, konkrétan Lányi István főhadnagy, a 32. sorgyalogezred balassagyarmati hadfogadó fiókjának a parancsnoka lett.

33 Az önkéntesek toborzása június elején a megyeszékhelyen, majd ezt követően egész Nógrádban megkezdődött. Számszerű eredményét nem ismerjük, de több nógrádi születésű fiatal lett később tiszt ennél az első két honvédzászlóaljnál : Zöldi (1848-ig Zelenák) Antal 1825-ben Alsóeszt

e

rgályon született, szlovák anyanyelvű családból. 1848 júniusában önkéntes lett az 1. honvédzászlóaljnál, ahol hamarosan őrmesterré léptették elő. Részt vett a Jellacic elleni harcokban, majd október 10-én hadnagy lett a 13. honvédzászlóaljban. 1849. ferb. 24-től ugyanitt, mint főhadnagy, április 24-től pedig, mint a 89. honvédzászlóalj századosa szolgált. A téli hadjáratban a feldunai, a nyári hadjáratban a felső-magyarországi (IX.^hadtest kötelékében szolgált. A világosi fegyverletétel után közlegényként besorozták a császári hadseregbe. Később telekkönyvi hivatalnok, majd ügyvéd lett Sátoraljaújhelyen. 1873-ban Tolcsván halt meg.

34 A 2. honvédzászlóaljnál ketten is tisztek lettek a szabadságharc folyamán a nógrádiak közül. Melléthei Dévény Bertalan (1823 körül Balassagyarmaton született), akit október 19-én hadnaggyá, majd 1849. ápr. 26-án főhadnaggyá léptettek elő. Ö alakulatával a bácskai hadtestnél, majd a szeptember 7-i kapitulációig a péterváradi várőrségnél szolgált. A kiegyezés után Nógrád megye esküdtjévé választották.

35 Tiszttársa, Villám (1849-ig Danner) József bucsai születésű volt. A zászlóaljnál júniustól, mint önkéntes, szeptember 27-től, mint őrmester, 1849. ápr. 26-tól pedig, mint hadnagy szolgált. Péterváradi kapitulánsként menlevelet kapott - így nem sorozták be a császári hadseregbe.

36 39