Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Tények, adatok, összefüggések a nógrádi szénbányászat gazdasági és társadalmi hatásáról

Az 1930-as népszámlálás adatai szerint a bányásznépesség arányszámának nagyságából kitűnik, hogy Nógrád és Hont, valamint Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. megyékben, a bányászat relatív jelentősége ugyan mindkét törvényhatóságban visszaesett, (Nógrádban ezenkívül az abszolút szám is csökkent) ezzel egyidejűleg azonban Komárom, Esztergom megyékhez hasonlóan Nógrád és Borsod ipara is fejlődőképesnek bizonyult. A vidéki ipar legvirágzóbb telephelyeit ebben a három megyében találhatjuk. Foglalkozási főcsoportok Nógrád-Hont k.e.e. megyék (1930) Jelenlevő népesség 222 921 27 853 keresők 95 323 12 327 eltartottak 127 598 15 526 Keresők közül: őstermelés 53 263 6 083 Bányászat és kohászat Ipar 6 497 16 944 2 2 913 Kereskedelem 2 453 275 Közlekedés 2 815 1333 Közszolgálat Véderő 3 272 1 961 463 176 Napszámos 1570 168 Házicseléd 2 716 309 Egyéb 1017 159 A népesség foglalkozási megoszlása községenként (1930) Salgótarjáni járás: (kiemelés) Község Jelenlevő polgári népesség Ebből: keresők Bányászat és kohászat Község Jelenlevő polgári népesség Ebből: keresők keresők eltartott Baglyasalja Barna 2162 1068 911 421 434 71 822 228 Homokterenye Karancsalja Karancskeszi 1531 1573 1779 572 537 719 181 247 148 502 662 404 Kazár 1853 724 260 636 Kisterenye Mátranovák 4144 2669 1579 970 353 321 821 990 Mátraszele 1696 594 312 795 Mátra verebély Nemti 1467 1585 554 566 32 293 85 740 Vizslás 1008 335 138 384 Zagyvapálfalva Zagyvaróna 3841 2238 » 1512 879 497 156 1020 393 86