Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Tények, adatok, összefüggések a nógrádi szénbányászat gazdasági és társadalmi hatásáról

(23 659-36 307) 25,1%, Borsodban 29,9%, Gömör és Kis-Hontban 26,8%. Az 1890. évi foglalkozási statisztikai adatokkal egybevetve a bányász-iparforgalom népességnek, az összes népességhez képest legnagyobb növekedését ebben a három megyében találjuk. Azok a vármegyék, amelyekben az összes népességnek több mint 3%-a tartozott a bányászat és kohászat körébe a következők voltak: Nógrád: 5,8%, Borsod: 4,4%, Gömör és Kis-Hont: 3,6%. Az egyes ipari főcsoportoknak törvényhatóságonkénti alakulását tekintve, jelentősen fejlődött a vasipar: Gömörben 90,8%, Nógrádban 59,9%. A kő-, föld- és agyagipar: Nógrádban 123,2%, Gömörben 116,3%, az élelmiszer és élvezeti ipar: Hevesben 62,8%, szállodás, vendéglős és kávésipar: Nógrádban 33,1%. Népesség foglalkozási megoszlása községenként, füleki járás, szécsényi járás (1900) Jelenlevő Ebből: kereső bányászat és kohászat Község* polgári népesség Ebből: kereső kereső eltartott Alsó- és Felsőpálfalva Baglyasalja Barna 2 141 1826 694 901 923 288 546 604 84 748 646 119 Homokterenye Karancsalja 1182 1347 510 538 156 340 311 430 Kazár 1370 479 178 308 Kisterenye La pu j tő Mátranovák 2 778 1304 1223 968 435 424 50 80 100 116 165 218 Mátraszele 1148 621 214 223 Nemti 919 352 192 270 Salgótarján Somosújfalu Vecseklő 13 544 1556 426 5642 538 166 1196 47 39 2181 110 63 Zagyvaróna 3 673 1577 714 1239 Etes | 1518 614 364 587 * Csak néhány jellemző település adata lett kiemelve a füleki és szécsényi járosokból. Kőszénbányászatban a szénmedencében a 20 főnél több segédszemélyzetet alkalmazó vállalat közül 12 vállalat 6930 segédszemélyzettel, az iparban pedig 32 vállalat 5280 segédszemélyzettel rendelkezett. A húsz főnél kevesebb segédszemélyzettel dolgozó szénbányák közül 6 vállalat dolgozott összesen 31 segédszemélyzettel. Összesen : 18 vállalat 6962 segédszemélyzettel dolgozott a megyében, pontosabban az iparosodott szénmedencében. A bányászat, ipar, fogalom körébe tartozó népesség a foglalkozás természetéhez mérten Magyarországon főként a városi népességnek képezte alapját. Tizenegy város volt az országban, ahol a népességnek több mint egyötöde bányász, iparos, kereskedő, vagy a hitel és közlekedés körében foglalkozott. Borsodban 29,9%, Gömörben 26,8%, Nógrádban 25,1 % volt ez az arány. 80