Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Tények, adatok, összefüggések a nógrádi szénbányászat gazdasági és társadalmi hatásáról

A nógrádi szénmedence széntermelése 1929-1933 között q és % A nógrádi szénmedencében dolgozók létszáma %-ban 1929 14 388 600 100 % 7460 100 % 1930 12 781460 86 % 7180 92,7% • 1931 12 882 160 86,4% 6850 90,5% 1932 12 220 370 82,0% 7090 95,1% 1933 12 367 920 83,0% 6890 92,4% A második világháborút megelőző időben a társaság arra törekedett, hogy pénzügyi helyzetét és erejét megszilárdítsa. Új bányákat kellett nyitni, mert a salgótarjáni bányák kimerülés előtt álltak. 1934—38 között 8,5 millió pengőt invesztáltak be erre a célra. A termelés és létszám alakulását tükrözik az alábbi számok : Év; Termelés\q Létszám/fő 1933 12 367 920 6 890 1934 12 349 250 7 150 1935 11 924 360 6 900 1936 12 705 110 7 410 1937 13 938 090 8 120 1938 13 734 800 8 250 1936-ban az SKB Rt. megszerezte a Mátravidéki Szénbányák Rt. részvényeinek 50%-át. 1938-ban megépítette a Magyar Vasötvözetgyárat. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. az ellenforradalmi korszak során hatalmas konszernné nőtte ki magát, Ezt jelentős ipari vállalatai mellett három bányaigazgatóságának termelési eredményei is tükörzik. Széntermelése 1925-ben : 16,9 millió q volt, 1941-ben : 40,9 millió q lett. Ezzel Magyarország széntermelésének 35%-át adta. A második világháború idején a bányák katonai ellenőrzés alá kerültek, a hadiipar növekvő szénszükségletei miatt erőteljesen fokozták a termelést. A bányászatot folyamatosan átcsoportosították. A salgótarjáni, dorogi, nagymányoki, várpalotai bányászok munkaerejének végső kihasználásával a társulat bányáinak kapacitását az elérhető legmagasabb szintre emelték. 1942-ben a szénbányászat elérte teljesítőképességének végső hatásár, a 44,3 millió q-át. Az SKB Rt. vezetői 1941-től foglalkoztak azzal a tervvel, hogy a salgótarjáni medencének és bányászatának jövője dél felé, éspedig Nagybátony irányába tevődjék át. Az átcsoportosítás érdekében távlati tervükben szerepelt az egész nagybátonyi szénbirtok megszerzése és ezért első lépcsőként Csengerházát jelölték ki Nagybátony közelében a bányászat új centrumának. Gazdasági megfontolások következtében 1943-ban mégis Kisterenyére tervezték a centralizálást, ugyanis a salgótarjáni medencében a karancskeszi határában fekvő Jenő-aknák nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, mivel a vékony széntelep át meg át van szőve palával. Karancsberény szene pedig még silányabb, minőségű, mint a Jenő-aknai. A terv szerint a ságujfalui bánya munkásait áttelepítették volna a zagyvái kerületbe, ezzel a pálfalvai kerület megszűnne, a zagyvái kerület dolgo74