Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Tények, adatok, összefüggések a nógrádi szénbányászat gazdasági és társadalmi hatásáról

1900-ban az ország széntermelése meghaladta a 65 millió mázsát, ebben még mindig a salgótarjáni medence vezetett. (Salgótarjáni-medence termelése : 16 247 050 q, létszáma: 5558 fő; ebből az SKB Rt. termelése: 11 185 000 q, létszáma: 3789 fő.) Utána következett a Sajóvölgye, ahol az acélgyártás fejlesztése révén lendült fel a szénbányászat. 1913-ban már az ország szénbányászata átlépte a 100 millió mázsát, amikor is már Zsilvölgye vezetett a termelésben Tatabánya előtt. A két világháború között a hazai széntermelésben a nagy szénmedencék közé felemelkedő tatabányai, esztergomi, borsodi szénterület kezd jelentős szerepet játszani.

7 Az SKB Rt. a kisterenyei uradalom Összes szénjogainak 1896-ban történt megszerzésével a salgótarjáni szénmedence legnagyobb bányavállalata lett. Az első világháború végéig az SKB Rt. horizontálisan fejlődött. A háború befejezése után a társulat nemcsak megtartotta, hanem még növelte is súlyát a gazdasági életben. Megtartotta fő üzletágát a szénbányászatot, de most már a gazdasági életnek megfelelően fejlődése vertikális lett. Az új érdekközösségek kialakításával a vállalaton belül teremtett új szénfogyasztókat. A vállalat technikai fejlődése is ezt a változást tükrözi. Horizontális fejlődés: 1868-1896 gőzenergia felhasználása 1896-1910 elektromos energia térnyerése 1910-1924 bányaszállítás és vontatás gyökeres átalakítása, függőleges aknák helyett lejtős-aknák építése, végtelenített kötélszállítás bevezetése. A szénbányászatban a 19. sz. végén vezető szerepet játszó SKB Rt. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank támogatásával 1894-ben megvette a fizetési zavarokkal küszködő Brassói Bánya és Kohó Részvónyegylet zsilvölgyi bányáit, 1898-ban tovább terjeszkedve az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt-ben vállalt jelentős érdekeltséget. A megyében a századforduló után Mátranovákon (1906), Somlyón (1909), tártak fel új szénterületeket, 1903-ban a Felsőzsil völgyi Kőszénbánya Társulat bányáit vásárolta meg. 1909-ben a Magyar Állami Kőszénbánya Rt-vel megalapította a Nyugat-magyarországi Kőszénbánya Rt-t. 1917-ben megszerezte az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. részvénytöbbségét. 1920-ban megalapította a Hatvanvidéki Szénbánya Rt-t, ugyancsak ebben az évben a Rimával közösen megalapították a Bánvölgyi Kőszénbánya Rt-t a borsodi szénmedencében. Vertikális fejlődés: 1924-1942 a minőségi szénigények fokozásával a szénfeldolgozó művek tökéletesítése és szénnemesítési feladatok álltak az előtérben. Az aprószén értékesítési törekvések hatására érdekeltséget vállal a tégla, cement, cserép, üveg és villamossági iparban. Ennek üzemében a szén játszik jelentős szerepet.

8 Bányanyitások a szénmedencében Az első tárót az 1840-es évek elején Moosbrugger Jeromos nyitotta a Zagyva községhez tartozó Inászó pusztán. 5* 67