Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Bona Gábor: Nógrád megyei 48-as honvédek nyomában

nógrádi zászlóalj hadnagya az ellenség előtti gyávaság miatt kötél általi halálra ítéltetett, azonban kegyelem útján golyóval végeztetett ki. 73 Horváth őrnagy ellen valamilyen okból már korábban folyhatott vizsgálat, mert a VII. hadtest március 18-án Miskolcon kelt hadrendje szerint ekkor már Jakab­falvay Károly volt az ideiglenes zászlóaljparancsnok. A kimutatás szerint a zászlóalj a Gáspár-hadosztály Petheő őrnagy vezette dandárának részét képezte, létszáma 716 fő volt. 74 A nógrádiak a tavaszi hadjárat során a hatvani (ápr. 2.,) és a két Pest alatti ­Rákospalotánál vívott (ápr. 10. és 11.), --csatában illetve ütközetekben vettek részt. Komárom felszabadítása (ápr. 26) után a VII. hadtesttel Győrbe vonultak. Két hónapi viszonylagos nyugalom után, június 28-án itt érte őket Haynau főseregének támadása. A hadtest a nagy túlerő ellenében kifejtett hősi ellenállás után Komárom­ba szorult vissza. Ugyanitt július 2-án véres csatára került sor a magyar és a császári fősereg között. A döntetlen eredménnyel záruló küzdelemben mindkét fél részéről jelentősek voltak a veszteségek. A magyar VII. hadtest, amely a hadközepet képezte különösen sokat szenvedett. A halottak, sebesültek és eltűntek száma itt megközelí­tette a 600-at - az utóbbiak között volt a 62. nógrádi honvédzászlóalj egyik százada is, amely az ácsi erdő birtoklásáért vívott harc során nagyrészt fogságba esett. 75 A június 14-én kelt hadrend szerint a VII. hadtest Posta őrnagy vezette gya­logos hadosztályához tartozó 62. honvédzászlóalj 5 századának létszáma ekkor 566 fő volt, parancsnoka pedig Paczolay Nárcisz százados. 76 A hatodik század létszáma és holléte ismeretlen - feltételezhetően Görgei Ármin különítményében tartózkodott, amelyet a felső-magyarországi bányavárosok védelmére küldtek. Ebben volt ugya­nis egy úgynevezett „összetett zászlóalj", amelyet több zászlóalj egy-egy századának elvonásával alakítottak. 77 A zászlóalj utolsó ismert kimutatása Komáromban kelt, 1849. július 4-én. E szerint a 62. honvédzászlóalj 6 százada a VII. hadtest Posta-hadosztályában Pa­czolay százados alatt 580 főt számlált. 78 E létszám a világosi fegyverletételig csak tovább apadhatott, hiszen a hadtest ­és kötelékében a zászlóalj - július 11-én Komáromnál, majd a második felvidéki visz­szavonulás során július 17-én Vadkertnél, végül 23-24-25-én a Sajó vonalánál súlyos harcokat vívott a császári, illetve a cári csapatokkal. Az 1848 szeptemberében a víg zeneszó mellett a hadszíntérre induló nógrádi önkéntes zászlóalj 1100-1200 katonája közül a világosi fegyverletétel után tehát alig pár százan láthatták viszont szülőföldjüket! A zászlóalj fenti, dióhéjban elmondott története után lássuk, kik voltak annak tisztjei. Az alakulatot - mint említettük - 1848 szeptemberétől 1849 márciusáig Horváth Pál százados, illetve őrnagy vezette. Születési helyét és évét nem sikerült kikutatni, feltehetően Losoncon született. 1831-ben katonának állt. 1835-benNógrád megye fel­vételre ajánlotta a magyar nemesi testőrséghez, de sikertelenül. 10 évi szolgálat után, mint hadapród őrmester szerelt le. Ekkor gazdálkodó, majd uradalmi gazdatiszt lett. 1848 márciusában Losonc város főkapitányává választották, egyben hamarosan a helyi nemzetőrség 1. századának alakítója és századosparancsnoka lett. Freyburg őrnagy ajánlatára augusztus 25-én honvéd hadnaggyá és a Nógrád megyei nemzetőr­ség segédtisztjévé nevezte ki a hadügyminisztérium. 1848. szept. 3-án - mint említet­tük - századosi rangban a megyében alakuló önkéntes nemzetőrzászlóalj parancsnoka lett. E beosztásában október 14-én honvéd őrnagyi rangot kapott. 1849. március 22-én Görgei - közelebbről ismeretlen okból - elbocsátotta a hadseregtől. A szabad­47

Next

/
Thumbnails
Contents