Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Bona Gábor: Nógrád megyei 48-as honvédek nyomában

hadnagyi rangban reaktiválták a magyar királyi honvédséghez. Később főhadnagy, majd százados lett és 1887-ben őrnagyi címmel lépett nyugalomba. 1900-ban Besztercebányán hunyt el.

42 Az első honvédzászlóaljak felállítását követően csak szeptember végén indult meg újabb honvédalakulatok szervezése. Noha az első népképviseleti országgyűlés Kossuth nagy hatású beszédének hatására már július 11-én megszavazta a hadsereg létszámának 200 ezer főre növelését és az ehhez szükséges pénzt, a konkrét megvalósítás körüli viták augusztus közepéig elhúzódtak. A nehezen megszületett javaslat törvénnyé válásához az uralkodó jóváhagyására volt szükség, ezt azonban Batthyányék hiába szorgalmazták. így végül nem maradt más megoldás, mint a törvényes formák mellőzése. Szeptember 14-én a Bécsből hazatérő miniszterelnök rendeletet adott ki a honvédtoborzás megindítására, majd ezt követő folytatólagos intézkedései alapján szeptember végén, október elején országosan megkezdődött a kötelező újoncozás.

43 Az utasításoknak megfelelően az egyes megyéknek népességarányukhoz mért újonckvótát - minden 127 lakos után 2 honvédet - kellett kiállítaniuk. Ez Nógrád vonatkozásában, a megye 191 128 lakosát alapul véve 3030 újoncot jelentett. A megyebizottmány szeptember 18-án tárgyalta meg Batthyány rendeletét, határozatot hozott a kivetett kontingens községekre történő lebontásáról és az újoncozás megindításáról.

44 Az újoncozás gyorsan és zökkenőmentesen bonyolódott le, a megyei bizottmány már november 15-én jelenthette, hogy a kivetett mennyiségből már csak 190 fő hiányzik.

45 Ez az eredmény több szempontból is figyelemre méltó, mivel a helyzet a megyék nagyobb részében koránt sem volt ilyen rózsás. Nógrád megyének feltétlenül könnyebbséget jelentett, hogy a gyakorlatban csupán 2000 újoncot kellett kiállítania. Ennek az volt az oka, hogy a már korábban megszervezett megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj 1000 emberét - akik éppúgy 4 évi szolgálatra szerződtek, mint a honvédek - a megye eleve beszámíthatta a kivetett kvótává. A másik figyelemre méltó tényező, hogy Nógrádban sehol nem volt ellenszegülés a sorozással szemben legalább is erre utaló forrás eddig még nem került elő.

46 Noha Nógrád nemzetiségi megyének számított, jelentős szlovák lakossága lévén. A honvéd sorozás megindítása pedig nem egy nemzetiségi - igaz főként a román, de néhány szlovák - lakta megyében ellenálláshoz vezetett. A megye által kiállított újoncok zöme Vácra került. Ezek nagyobb részéből valamint Komárom, Esztergom és Hont megye ide érkező újoncaiból a 18. honvédzászlóalj alakult meg.

47 A Vácra érkezettek kisebb fele a 49. (tartalék) zászlóaljhoz nyert beosztást.

48 A - legalább is részben - nógrádinak számító 18. zászlóalj végleges megalakulására Komáromban került sor, és a szabadságharc végéig a várőrség részeként tevékenykedett.

49 Tisztikarának két tagjáról sikerült megállapítanunk, hogy Nógrád megyei származású volt. Az egyik báró Balassa Antal, a másik Bory László. Balassa a történelmi nevezetességű Balassa családból származott, 1822-ben Kékkőn született. Apja Sándor, császári-királyi kamarás és Nógrád megyei nagybirtokos volt. A 18. zászlóaljban hadnagy majd főhadnagyként szolgált. Komárom vár védelmében vett részt, egyes források szerint végül, mint százados. Később emigrációban élt, az 1860-as évek első felében az olaszországi magyar légió, 1866-ban pedig a Klapka-féle poroszországi magyar légió tagja (századosa) lett. Végül Genfben telepedett le, ahol történelmi tárgyú kutatásokat folytatott, és a genfi akadémia tagja lett. 1877. május 17-én a svájci Coppetban fejezte be életét.

50 41