Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Muzeológia - Iványi Zsuzsa: Honismereti táborok munkája a megyében

mentácios gyűjtőmunkát is végzett. A másik várostörténeti csoport a mezőgazdaságban dolgozó rétegek életmódját, szokásrendszerét vizsgálta, szintén visszaemlékezések alapján. A mozgalomtörténeti csoport pártok, egyletek helyi történetét kutatta. A földrajzi névgyűjto csoport dr. Ördögh Ferenc bevezető előadását követően (amely módszertani útmutatót adott), a Pásztó környéki földrajzi nevek gyűjtésével foglalkozott. A csoport munkája a HNF megyei programjához kapcsolódott. A régészeti csoport tagjai a pásztói, középkori pincék felmérésén dolgoztak. Mindez még feltáratlan terület volt. Hasznát látják majd munkájuk során a pásztói városrendezők. A tárgyi-dokumentációs gyűjtőmunka nem volt jelentős a táborban, mert a pásztóiak, a jövendő pásztói múzeumnak kívánnak majd ajándékozni tárgyakat, dokumentumokat. A gyerekek nagy lelkesedéssel vettek részt a munkában, sok volt köztük a régi, rutinos táborozó, ami az interjúkészítésnél, adatfelvételnél lényeges. A munkát jelentősen segítette a pásztói gyerekek személy- és helyismerete. Szabadidejükben két előadást hallgathattak meg a táborlakók : dr. Tóth Sándor hadtörténész ; Nógrád megye felszabadítása és dr. Rajeczky Benjámin; Gregorián с előadását. Hangulatos orgonaverseny részesei lehettek a pásztói templomban. Esténként videoprogramokat láthattak a diákok részt vehettek játékos, zenés esteken. Rendelkezésünkre állt a sportpálya, tornaterem sporteszközökkel. A gyerekek a záróestre, némi technikai segítséggel videofilmet készítettek ; a tábor életéről, benyomásaikról. A régészek két fakultatív kirándulást szerveztek kerékpárral Mátrakeresztesre és autóbusszal Hollókőre. A táborban részt vett két szlovákiai lány, akik jutalmul a Madách-vetélkedőn elért győzelmükért, a mi táborunkban való részvételt választották. A régészeti csoportban dolgoztak nagy kedvvel. Vendégünk volt a Magyar Televízió stábja. 1985-ben szintén Pásztora tervezzük a tábort, folytatva az idén elkezdett munkát. Összegezve, a táborok mindegyike egy-egy kutatási programhoz kapcsolódott. A fiatalok a táborban nemcsak tartalmas kulturális programok, kirándulások résztvevői lehettek, hanem évről évre értékes előadásokat hallgathattak, összemérhették tudásukat játékos szellemi vetélkedőkön. A csoportok önállóan, de szakmai irányítással dolgozhattak, közvetlenül érzékelve munkájuk eredményét. Betekinthettek egyegy terület mélyebb szféráiba, részt vettek a feldolgozó, elemző munkában. Ismereteket szerezhettek egy-egy történelmi korszak, időszak eseményeiről. De nemcsak a szervezők álláspontja szerint mondhatjuk, hogy hasznos, tartalmas a táborok munkája, hanem a fiatalok véleménye alapján is, hiszen vannak olyan diákok, akik évek óta rendszeres résztvevői a táboroknak. S holott a szervezőmunka a középiskolások, ifjú múzeumbaráti körösök között folyik csupán, vannak olyan táborozók, akik e korosztályon túl is részvételüket kérik a táborba. A munka mellett a kulturális programok során jól összeszokott kis közösségek jönnek létre, melyek jól tudnak együtt dolgozni, szórakozni és szeretnének minden évben újra és újra találkozni a honismereti táborban. Végülis a táborok célja a végzett kutatómunkán felül, hogy a gyerekek kötődjenek a múzeumhoz, megismerkedjenek a kutatómunka, a feldolgozás módszertanával. Irányultságot nyerjenek pedagógus, történész pályára, vissza-visszatérjenek a múzeumba, rendszeres résztvevői legyenek rendezvényeinknek, tagjai az ifjú múzeumbaráti körnek, pályázzanak a helytörténeti és néprajzi megyei pályázatunkon. Továbbvigyék tapasztalataikat, véleményüket családjukba, társaikhoz, baráti körűbe, egyre több hívet szerezve a „múzeumügynek". 367