Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Muzeológia - Vonsik Ilona: A munkásmozgalom-történeti kutatás legújabb eredményei

A forradalmi munkásmozgalom-történet kutatásának, feltárásának ez utóbbi 10 évben általam művelt területei az alábbiak: A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának és működésének folyamata a felszabadulásig. A Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének létrejötte, szervezeti felépítése és tevékenysége megyénkben. A szakszervezeti mozgalom története a kezdetektől a felszabadulásig, valamint 1945-1948 között. E fő témák mellett foglalkoztam a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak a forradalmi munkásmozgalomban betöltött szerepével, a megyei munkásmozgalom külföldi kapcsolataival, a munkásmozgalom egy-egy nagyobb eseményének történetével, a megyei munkásmozgalom kiemelkedő személyiségei életútjának feldolgozásával, egy-egy üzem, vagy település politikai mozgalmával, s végül adatgyűjtést folytattam a megye területén a felszabadulás előtt működött pártok, tömegszervezetek, egyletek, egyesületek megyei kataszterének összeállításához, és a felszabadulás előtti nőmozgalomhoz, - hogy csak a jelentősebbeket említsem. Mint a fentiekből látható, kutatási területem központja a megye felszabadulás előtti forradalmi munkásmozgalma. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem teszek kísérletképpen kirándulást más területekre, noha ezek a területek szervesen kapcsolódnak a mozgalomhoz, motiválják, befolyásolják, vagy éppen meghatározzák azt, annak milyenségét, mélységét és szélességét. Gondolok itt az életmódtörténethez kapcsolódó vizsgálataimra. De maradjunk a fő témánál, a forradalmi munkásmozgalom szervezeteinél. A Kommunisták Magyarországi Pártja salgótarjáni szervezete 1918. december 26-i megalakulásának előzményeiről, az események menetéről új kutatási eredmények alapján írásom jelenik meg a múzeumi évkönyv ezévi számában. Az írás lényege, hogy szembesítem a forradalmi munkáspárt megalakulásának körülményeiről eddig tényként közölt adatokat a kutatás újabb eredményeivel. A szembesítés során számos ellentmondó tényre, tényként közölt adatra, megállapításra világítok rá, s az újabb kutatási eredmények tükrében felvázolom a KMP megalakulásának körülményeit, eseményeit. E munka során összevetettem a megyetörténet, Salgótarján története, a Nógrád megyei bányászmunkás-mozgalom története, a Salgótarjáni iparvidék, a Vörös Újság, a megyei lapban, a Nógrádban közölt írások tényként közölt adatait a kutatásaim során feltárt, a Sarló és Kalapács című illegális kommunista lapban 1931ben, Szaton Rezső (résztvevő és cselekvő) által írt visszaemlékezéssel és újabb adataim alátámasztására felhasználtam Kun Béla idevonatkozó beszédeit, írásait. A KMP megalakulására vonatkozó, tényként közölt adatok szembesítése és öszszevetése, valamint az újonnan feltárt adatok fényt derítenek azokra az ellentmondásokra, melyek a korábbi feldolgozásokban megdönthetetlennek tűnő forrásértékkel bírtak s általánosan elfogadottá váltak. A jelen, de méginkább a jövő feladata, hogy a KMP megalakulásának körülményeiről vallott nézetek különbözőségéből a hitelesebbet fogadja el. A Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége helyi szervezete történetére vonatkozó kutatásaim számos új eredményt hoztak napvilágra, melyek tényszerűen mutatják be a forradalmi ifjúsági mozgalom kezdeti lépéseit. A feltárt adatok egyértelműen bizonyítják, hogy megyénkben az ifjúsági szervezet elsőként nem Balassagyarmaton, hanem Salgótarjában gyökerezett, ellentétben a korábban közölt adatokkal. Salgótarjánban 1918. november 20-án alakult meg az Ifjúság Országos Bizottsága helyi csoportja, mely a területi szervezkedés talaján állt. A KMP 356