Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Közlemények - Zólyomi József: Nógrád megyei kereskedők leltárai a 18–19. századból

IRODALOM ; BÁCSKAI VERA—NAGY LAJOS 1984. Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Bp. BELITZKY JÁNOS 1977. Balassagyarmat története 896—1962. Balassagyarmat. DOBROSSY ISTVÁN—FÜGEDI MÁRTA 1982. A kendermunkához kapcsolódó árucsere Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. In.: Néprajzi tanulmányok. Debrecen. HARASZTHY LAJOS n. é. (1911) Balassagyarmat. In.: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád megye. Bp. F. KAIL, KATALIN 1982. Az árvái gyolcsosok miskolci letelepedéséről és életéről. In.: Néprajzi tanulmányok. Debrecen. PAPP JÓZSEF 1976. Egy falusi boltos elárverezett javai 1846-ból. In.: Múzeumi Kurir, II. kötet 10. szám. Debrecen. PÁLMÁNY BÉLA 1976. Szécsény mezőváros és környéke kereskedelme és vendéglátása 1728—1848. In. : A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Évkönyve. Budapest. PETRI EDIT 1975. A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században. In.: Cumania III. Kecskemét. SZILÁGYI MIKLÓS 1977. Görög kereskedők Túrkevén a XVIII. században. In.: Múzeumi Kurir, III. kötet 4. szám. Debrecen. ZÓLYOMI JÓZSEF 1983. Nógrád megyei szlovákok. In. : Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve. Salgótarján. 1984. A Palócföld népi bútorai. Salgótarján. Resümee József Zólyomi: Die Invertare der Handelsleute des Komitats Nógrád aus den 18-19-ten Jahr' hunderten In den Marktgemeinden des wiederangesiedelten Komitats Nógrád machten sich bedeutend an Zahl griechische und jüdische Handelsleute nach den Türkenkriegen sesshaft. Mehrere von ihnen hatten für die Verwertung ihrer Waren Kaufläden geöffnet. Unter den Käufern dieser Ladenhändler finden wir auch den Bauernstand, der ausser den Gewürzen einen Teil der Arbeitsinstrumente (Sense, Sichel), viele Stücke der Bekleidung beziehungsweise die zu der Anfertigung notwendigen Stoffe (Schleier, Kopftuch, Perle, Haube, Linnen, Leinwand, Tuch, usw,), aber auch die Nähnadel, die zum Sticken notwendigen Garne in dem Geschaftsladen gekauft hatte. In der zweiten Hälfte des 18-ten Jahrhunderts sind die Ladenkaufleute schon auch in den Dörfern zu finden. Bis sich diese Geschäftsläden in der ersten Hälfte des 19-ten Jahrhunderts in den Marktflecken auf je einen Artikel (Tuch, Leinwand) spezialisierten, hatten die Dorfsläden bis dahin ihren Krämercharakter aufbewart. Wir geben aus der ersten Hälfte des 18-ten Jahrhunderts die Inventare von drei Marktfleckens-, aus der ersten Hälfte des 19-ten Jahrhunderts die von fünf Marktfleckensund Dorfsladenhändlern bekannt. 22 337