Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Közlemények - Molnár Pál: Tudományművelés Nógrád megyében a felszabadulás után

tünk. A helytörténeti tevékenységgel, országos szintézisek megvitatásával azonban nem áll arányban azok hatásfokának vizsgálata, még kevésbé hasznosításuk a hazafias-internacionalista nevelésben, a dialektikus gondolkodásmód meghonosításában, a marxista történelemszemlélet formálásában. Nemcsak a helytörténettel foglalkozó kiadványok, megyei-regionális és országos konferenciák száma növekedett meg, hanem a tudományos műhelymunka is fejlődött. A múzeumi szervezet központjának Salgótarjánba való helyezése, a megyei szervezet egységeiben történt profiltisztítás, az MSZMP megyei Archívumának létesítése, a levéltárnak a megyébe való visszaköltöztetése nagy hatást gyakorolt a gyűjtő-feltáró, valamint kutatótevékenységre. A múzeumi szervezet ösztönzésére kísérlet történt a helytörténeti jellegű könyvek, kiadványok címjegyzékeinek összesítésére. Kár, hogy e tevékenység megmaradt a múzeumi szervezet egységein belül. 1970-től Salgótarjánban a munkáséletmód-munkásmozgalom, településtörténet, irodalom- és művelődéstörténet, 1975-től Szécsényben a régészet, numizmatika, képzőművészet, a megye történetének 1849-ig terjedő tárgyi és dokumentációs emlékei, a középrétegek, míg Balassagyarmaton a néprajzi, helytörténeti kutatás kapott helyet. A Nógrádi Sándor Múzeum felépülésével a képzőművészeti gyűjtő- és kiállítótevékenységnek is Salgótarján adott helyet. A megyei levéltár ideiglenesen 1968-ban a volt megyei kórház melléképületében kapott helyet, majd a múzeumnak új épületbe költözésével annak helyét foglalta el és helyezte el abban iratanyagát. Tekintettel a növekvő igényekre, a levéltár a hetvenes évek közepén Balassagyarmaton létesített fióklevéltárat a volt megyeháza épületében. A régi, korábban körzeti könyvtár épületének lebontásával 1964-ben az új megyei művelődési központ szárnyépületébe költözött a megyei könyvtár. Még továbbra is raktározási gondjaik maradtak, de sikerült itt is számottevő helyismereti anyagot : könyvet, feldolgozást, folyóiratot, mikrofilmtárat és dokumentumgyűjteményt elhelyezni. A megyei könyvtár nagy érdeme, hogy a könyvforgalmazás, a közművelődési feladatok ellátása mellett egyre inkább vállalni tudja a helytörténeti kiadványok nyilvántartását (elsősorban az 1945 utániakét), a helytörténészek kiszolgálását. A hatvanas évek végén létesült MSZMP megyei archívuma elsősorban a felszabadulást követő évtizedek munkásmozgalmi adatait, életrajzokat gyűjtve és kibocsátva vesz részt mindinkább a társadalomtudományi kutatómunka segítésében, a feltárt eredmények terjesztésében, közkinccsé tételében. A hetvenes évtizedben került sor arra, hogy az intézmény dokumentációs és iratanyaga rendeződött, lehetővé vált más közgyűjteményekkel együttműködve kiadvány közrebocsátása. Együttműködése elsősorban a múzeumi szervezettel és a megyei oktatási igazgatósággal alakult kedvezően. Az MSZMP Nógrád megyei Oktatási Igazgatósága évkönyveiben és a Nógrádi Szemle с folyóiratban biztosította főhivatású és tiszteletdíjas tanárai számára a publikációs tevékenységet. Nemegyszer a pártiskola és az esti egyetem hallgatóinak pályamunkáit is közzétette. A néhány éve időszaki kiadványként megjelenő FÓRUM - amelynek szerkesztésében a TIT megyei Szervezete, a Közgazdasági Társaság megyei csoportja, az MTESZ megyei elnöksége és a Jogász Szövetség vesz részt - lehetőséget biztosít arra, hogy elsősorban tematikus jellegű, egy-egy témakör köré csoportosuló tanulmányokat közöljön. Ez a társadalom- és természettudományok népszerűsítésében egyre számottevőbb fórum ad arra is lehetőséget, hogy a különböző szervezetek, egyesületek által szervezett tudományos konferenciák (TIT Nyári Egyetem előadásai, MTESZ, 306