Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Közlemények - Praznovszky Mihály: Menyői Tholvay Ferenc végrendelete

t a nyugtáját) milyen gazdálkodást tettek lehetővé ? A pénzösszeg nagysága azonban arra utal, hogy közepes nagyságú birtoka lehetett. Jobbágyai voltak több faluban, ám a birtok szórtsága sem adott lehetőséget jelentősebb jövedelem növelésre.. Házi cselédeiről is tudunk, többször utal rájuk, de számukat nem írja le pontosan. Végrendeletének második kiegészítése tartalmazza a korábban említett felsorolást, amelyben feleségének adott értékeket írja össze. Ezek összege is igen jelentős summát tesz ki, tehát megerősíti azon feltevésünket, hogy Tolvay Ferenc jómódú köznemes volt. Ugyanakkor pl. igen érdekes művelődéstörténeti adalékokat nyújt leírása egy XVIII. század eleji női viselet darabjairól. Egy magyar köznemesi aszszony ruhatárának néhány jellegzetes tárgya tűnik elénk. Ajándékozott a feleségének egy kék kamuka (damaszt) prémes szoknyát, amelyhez tartozott egy ugyanilyen anyagból készült előkötő. Illett hozzá a veres bársonyból készült gazdagon prémes, ezüst kapcsos váll, egy török selyemből készült öv, s egy aranyszálas fehér fátyol. Ezekkel együtt adott egy arany gyűrűt is, amelyet öt rubinnal díszített. (Mindezek értéke 200 magyar forintot tett ki.) Később kapott a felesége tőle török gyolcs inget, patyolat (finom fehér lenvászon) ingvállat, mostoha fiának adott egy ezüstös gombos mentét. 1707-ben a feleségét megajándékozta egy teljes női öltözettel, amely hétköznapi viselet volt, ahogyan írta „minden napra való". Állt egy aranyos fátyolból, ezüst galandos (szalagos) selyem-posztó ingvállból, kék selyem övből, kék rása szoknyából, azon egy előkötőből. Mindkettő ezüst galandos volt. Ennek a női ruhának az ára 54 Ft-ot tett ki. A női ruhadarabokon kívül Tolvay Ferenc listája a korabeli házassági kapcsolat gazdasági szerkezetére is utal, amikor részletesen bár, de igen bonyolultan felsorolja közös életük ilyen jellegű viszonyait. Kapcsolatukban elsőrendű szerepe volt a pénznek, olyan értelemben, hogy Menyői rendszeresen adott át készpénzt a feleségének, annak mikor mennyire volt szüksége. Ezek kisebb-nagyobb tételek. Van közöttük 35 ezüst forint, 25 réz forint, egy körmöczi arany stb. Mintegy 20 ilyen alkalmat sorol fel. Kapcsolatuk másik vonatkozásában a ruhanemúek szerepelnek mint feljebb részleteztük. Újabb csoportja az adományoknak az élelmiszer. Elsősorban gabona, zab, búza, liszt stb. Igen jelentős tételt tesz ki, amit a felesége szolgáinak adott. Élelmiszert, pénzt, ruhát folyamatosan biztosított számukra. Ugyancsak jelentős értékű az átadott gazdasági eszközök száma. Ezek egy része konyhaeszköz: pl. rézedények, de szekerek, hámok, házhoz való csatorna, kötél is szerepel a felsorolásban. Az sem elhanyagolható, hogy állatokkal is segítette feleségét. Elsősorban lovakat adott neki igás munkára, de teheneket is. Volt rá eset, hogy a felesége teheneit ő teleltette ki s ez is jelentős kiadást jelentett számára. Kapcsolatainak utolsó csoportja jogi vonatkozású. Felesége családjának régóta húzódó peres ügyében járt el, ami neki anyagi kiadást is jelentett, de ha nem lettek volna összeköttetései „(hogyha sok ismeretségemmel nem segítettem volna a dolgot") akkor ezek az ügyek még ma is elintézetlenek, írja. A korrektség úgy kívánja, hogy a lista végére ő is felsorolja amit Bakó Judittól kapott. Ez a lista sokkal szerényebb és általában minden tétel minősítése silány, értéktelen. Szerepel köztük jegykendő, több hordó bor, amelynek nagy része lőre, liszt, vaj, túró, szalonna. Végrendeletét zárva megjegyzi, hogy úgy tűnik neki, felesége megváltozott irányába. Látja „nagyobb fidelitását s indulattyát", de ettől függetlenül mégis 267