Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Jakus Lajos: Szécsény prókátora Buday Bornemissza Bolgár Pál

Nátkay Szabó Andrásnak a királyhoz 1580-ban küldött, armálist és címert kérő levelének másolatát.

60 Ezzel akarta bizonyítani azt a kételkedését, am.it Nátkay Szabó András származásáról feltételezett. Csupán betegsége, majd halála akadályozta meg abban, hogy az utolsó két esztendőben nem találunk adatot arra, tett volna-e újabb lépéseket a birtokpörben. Testamentumában hallgat róla. Egyébként még 1736-ban is folyik vizsgálat Bőd pusztáról Nátkay Mária Tihanyi Istvánné kérésére.

61 Családi élet és környezet A XVII. században háborús események és pusztító ragályos betegségek következtében gyakran maradtak özvegyen asszonyok és férjek, de a nők is, férfiak is nagyon hamar új házastársat választottak maguknak, egyrészről támaszul, másrészt nehogy a rossz nyelvek kikezdjék erkölcsüket. Tertsy Anna életében ötször is férjhez ment. Többször a szokásos gyászévet ki sem várva keltek egybe a felek. Ha nagyon szemet szúró volt az özvegység rövid ideje, akkcr érte az illetőt megrovás, de csakis nőszemélyt. Rétyi Péter naplója említ ilyen esetet 1667-ben.

62 „Udvarhelyi György prefektus meghal január 18-án, de március 18-án a megírt prefektusné az megholt urának deákját megkéretvén Alvinczi Péter deákot, ő is hozzámene. Ez asszony Szőllősi Erzsébet a megholt urát gyászolta nyolc egész hosszú hétig. Betelik: Equo, cani et mulieri non est credendum" (Lónak, kutyának és asszonynak nincs hitele.) Toldy Kata férje, Kovács Demeter 1610-ben még élt, ez évben elégítik ki a perben Nátkay Balázst. Kovács két éven belül halhatott meg, s az özvegy másodszor férjhez ment a kb. 26 éves Buday Bornemisza Bolgár Pálhoz. Buday Pál testamentumában írja 1661-ben: „első feleségemmel Nemzetes Toldy Kata asszonnyal, kivel éltem igaz házasságban harmincnégy esztendeig." Felesége tehát 1647 táján halt meg. Gyermekeik 1620-ban már éltek. Vác török ostroma előtt rájuk is hivatkozik Strucz főkapitánynál. Lehetett egy fiúk is, aki korán meghalt, s Budán élt, valószínűleg nagybátyja, Buday László kiszemelt örököseként, ugyanis Buday Pál testamentumában azt írja: „Hagyok az Budai Menyemnek az gedei veremből eötven kila búzát." Anna és Sára, két lányuk életéről már többet tudunk. Olyan zavaros, hányatott időben nevelkedtek, hogy taníttatásuk elmaradt, nem tudtak hozzájuk praeceptort fogadni. Az írást és olvasást leginkább csak főúri udvarokban volt alkalmuk lányoknak elsajátítani. Buday Pál leányai így nem tanultak meg írni, bár olvasni igen, szüleik révén. Nevük mellé keresztet tesznek atyjuk testamentumának végrehajtásakor, hasonló aláírást tesz Buday második felesége, Fridrik Zsuzsanna is. Buday uram is Toldy Kata halála után kb. három év múlva másodszor is megnősül, elveszi özvegy Tallósynét, kinek első férjétől egy gyermeke, Ferenc maradt. Lányait ekkor már férjnél találjuk. Annát elveszi Wattay Pál, jómódú köznemes. Házasságkötésük egybeeshetett a Szécsényben, 1638-ban Tarnóczy Ferenctől eszközölt száz ezüst tallér összegben kialkudott házvétellel.

63 Az eladó a váci püspök, Tarnóczy Mátyás atyafia lehetett, aki házát egykor Forgách Zsigmondtól kapta ajándékba. Wattay Pál iskolázott, feleségével szemben. Nógrád vármegyében a XVII. században a Madách- és vattai Batta család tartott fenn magániskolát, mindketten a protestáns köznemes ifjúk számára.

64 Buday Pál kisebbik lánya bernátfalvi Földváry Jánosnak, Pest vármegye alispánjának felesége. A Földváry család birtokai a hódoltságban a Tisza és Duna mel23