Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Pálmány Béla: Hol épült fel Sztrahova vára?

kérésére Buda varos polgárainak a szabadságát biztosította uradalom központjai, Szécsény, Gyöngyös és Rimaszombat lakosainak, kegyencét és utódait pedig feljogosította, hogy a három települést falakkal körülkerítsék védőtornyokkal és más, a védelmet szolgáló építményekkel lássák el.

63 Hol épült fel Sztrahora vára ? Míg az Illés ág három várának, emlékét napjainkig őrzik a hegyük tövében fekvő falvak, Baglyasalja, Hollókő és Somoskő nevei, valamint fennmaradt romjaik, addig Sztrahora emlékét falunév nem őrzi, az a rom pedig, amelyet addig maradványának hittek, nem azonosítható vele. Hollókő várát tartozékaival együtt másodszor is immár végérvényesen 1327-ben kapta meg Szécsényi Tamás. Károly Róbert ez év május 21-én, Visegrádon kelt oklevelével utasította a budai káptalant, menjenek ki emberei az Illés fia Péter fiaitól, Mihálytól, Mikustól és Pétertől elkobzott Hollókőhöz és Sztrahorához, a birtokbavétel törvényessé tétele érdekében járják körül tartozékaik határait és - amennyiben a meghirdetett napon megjelent szomszédok vagy rokonok részéről ellentmondás nem történik, vagyis jogigényt nem jelentenek be - iktassák be az új birtokost.

64 A káptalan megbízottai, Galsai Miklós és Jakab presbiter rögvest ki is küldettek a helyszínre és 1327. június 4-én jelentést tettek a birtokba iktatás végrehajtásáról, részletesen leírva a birtokok határait. Hollókő tartozékait járták körül és határozták meg elsőként Nagyrimóc (Nogrymolch) "Hollókő (Hullouku, Hollouku), továbbá Sztrahora (Ztrahura) várakhoz tartozó falu" határait követték, megemlítve, hogy Kis-Rimóc (Kys-Rymolch), azaz a település másik fele eddig is Tamás vajda örökös birtokát képezte. Szécsény (Scecen) község határos részeitől nyugatra Varsány (Wosyan) a szomszédosa az elkobzott és most eladományozott birtokoknak, majd délre haladva egy darabig az itteni egyik birtokos, Ördög (Urdug) István (Varsányi István) a szomszéd földesúr. Ezután a mai Nógrádsipektől Rimóc felé folyó patakot („Sypeky rivulum") elérve és folyását követve a „Kumal" nevű hegyhez, ahol Sipek és Nagyrimóc közös határa fekszik. Itt egy darabig elmenve egy hegy tetején húzódik a határ, van ott egy „Tul fa" - azaz tölgyfa, magyarul ! - amelyet kereszttel jelöltek meg és itt kezdődik a szomszédság az egykori Sztrahora vár földjeivel (ibique vicinatur cum terris quondam castri Ztrahura). Ebből a mondatból is világossá válik, hogy Sztrahora ettől a ponttól nem messze állott. Ugyanakkor 1327-ben a vár már elpusztult, hiszen mint egykori (condam, quondam) castrum-ról beszélnek róla, jóllehet 1310 és 1313 körül még fegyveresekkel tömött, veszélyes erősség volt, tehát időközben lerombolódott, elhagyatott Károly Róbert és Csák Máté fegyveresei között vívott véres harcokban. Az akkor „Sypeky" - ma Körtvélyes - pataktól keletre estek „Ztrahura" földjei, a határjeleket alkotó újabb tölgyfák helyét leírva a határjárók eljutottak egészen „Bababyke" ligetig (nemus), amely Hollókő közvetlen közelében feküdt (figyelemre méltó, hogy még Bél Mátyás idején is Bábbiki volt e határrész neve!)

65 és amely dél felé Sztrahorához tartozik. Innen a Hatvan (Hothoun) felé vezető régi utat érintve a „Kuhnaheg" nevű hegy és az „Egrus" - vagyis Egres - patak érintésével a Szentiván (Scenthyuan), valamint Kutasó (Kuthasou) faluval való szomszédságra utalva a hites emberek felmentek Vereskő (Veresku) nevű hegyig, amelynek tetején (ezt Bérc - „Berch" - névvel jelölik) szomszédosak a Toldy nemesek földjeivel, majd Ded házát elérve eljutottak a „Lypunafew"-höz, amely mellett a hegynél Hollókő (Hollouku) vár földjei terültek el és itt fejeződött be a határ a dél felé eső Ztrahura földjével. Ezt követően a hollókői vár földjeit a Toldy nemesek földjeitől a „Zekelche patoka" választotta el, akikkel a közös határrész egészen a Zsúnyi (Sun, Swn) patakig húzódott, Innen a szomszéd birtokos a garábi egyház - premontrei monostor - volt, majd észak felé haladva a hollókői vár tartozékát képező Zsúnytelek