Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Pálmány Béla: Hol épült fel Sztrahova vára?

sunkhoz tartozik, amelyet Holoukw-nek neveznek és Nógrád megyében van, községeivel és összes tartozékaival hűséges szolgálataiért örökösen adjunk és adományozzunk neki." Az elbeszélő részből megtudjuk még, hogy a Trencséni Máté elleni harcokban Tamás mester elévülhetetlen érdemeket szerzett, ellenben Péter fia Mikus rosszat rosszra halmozott és hűtlen cselekedetek sorát követte el. így ő és fegyveresei „ebből a várból végtelen károkat ós rosszat tettek, embereket gyilkoltak, községeket romboltak le ós mindenfajta kegyetlen, zsarnoki jogtalanságokat követtek el országunk híveivel szemben". Támadásaik fő célpontját nyilván Tamás mester szomszédos falvai képezték, amelyek népét és saját vérrokonai egy részét Tamás megtartotta a „királyi koronához való hűségen". Ennek alapján Károly király elrendelte, hogy a hűtlen Péter fia Mikustól elkobozza és a hűséges Farkas fia Tamásnak adományozza „Hollokw" várát és községeit, valamint tartozékait. Ezt az oklevelet a Hevenesi gyűjteményből már több, mint 150 éve kiadta Fejér György és minden szakkönyv - sőt valamennyi népszerűsítő munka is - idézi mint bizonyítékát, hogy Hollókő vára 1313-ban Tamás mester birtokába került. Sőt, ebből az egyetlen oklevélből egy egész történetet szoktak kerekíteni, imígyen: „A rozgonyi csata után a király hívei közül Debreczeni Dózsa, Drugeth Fülöp, Fónyi Balázs füleki várnagy és Szécsényi Tamás diadalittas hadaik élén Hollókőt Péter fia Mikustól ostrommal elfoglalták. Csakhamar a király híveinek birtokába került Ecseg, Sztrahora és Baglyaskő vára is. Hollókő várát a király Szécsényi Tamásra bízta . . ."

45 - nyilván az 1313-as oklevéllel. Csakhogy ebből egy szó sem igaz ! Már csak az az apró - de legalább biztos - tény is ellentmond a rozgonyi csatát rögtön sikersorozattá növelő historikusi mesének, hogy Fónyi Miklós fia Balázs füleki várnagyságára csak 1322 és 1327 között vannak okleveles adatok és semmit sem tudni személyéről tíz évvel korábban.

46 De más ellentmondásokat is láttunk, amelyek a Sztrahora sorsát nyilván eldöntő „hollókői ostromra" vonatkozó tények alaposabb megvizsgálására serkentettek. Kételyeink csak fokozódtak, amikor elolvastuk a Csák Máté tartományurasága korát az eredeti oklevelek tanulmányozásával, országos összefüggésben tárgyaló Kristó Gyula monográfiáját.

47 A rozgonyi csatát követően az oklevelek tanúsága szerint Károly Róbert elsősorban Sáros és Szepes megyék területén szilárdította meg hatalmát, elsőként Sáros vára, majd Lubló került a kezére - utóbbiban éppen Szécsényi Tamás lett a várnagy - ezután Abaúj vármegyében kerekedtek felül hívei, miáltal 1317-ig ez a fontos vidék végleg az ellenőrzése alá került. Innen indította a király híve, Donch mester támadást a zólyomi erdőispánság elfoglalására is, valamikor 1315 és 1317 között. Bizonyosra vehető, hogy Rozgony után Gömör és - Kristó szerint - Nógrád megyék délkeleti szegélyén is megrendült Csák Máté hatalma. „1313. ápr. 24,-i királyi oklevélből tudjuk, hogy az uralkodó Szécsényi Tamásnak adományozta a hozzá hűtlen Kacsicsok dél-nógrádi Hollókő várát. Bár abszolút biztonsággal nem tudjuk kizárni annak lehetőségót, hogy itt majdan realizálódó és 1313-ban pusztán a jogigényt biztosító adományról van szó, a szakirodalom egyöntetűnek mondható véleményalkotása következtében magunk is hajlunk arra : Szécsényi Tamás 1313-ban ténylegesen Hollókő birtokába jutott." - írja a tényeket gondosan mérlegelő Kristó Gyula, hozzátéve, „Azt a nézetet természetesen túlzónak kell tartanunk, miszerint a rozgonyi csatát követő 1312 nyári hadjáratban a királyi seregek sorra foglalták vissza Máté híveinek gömöri és nógrádi várait."

48 A hivatkozott szakirodalom igen jeles szerzők sorából áll, így Hollókőt 1313-ban ténylegesen is elfoglalt várnak nevezik Pór Antal, Reiszig Ede, Bártfai Szabó László, Jiri Rys, Makkai László és Fügedi Erik művei is.

49 Van-e itt helye további vitának ? Véleményünk szerint igen, van, mert az oklevél kritikájához még van mit hozzátenni ! 217