Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Nagy Ervinné: Tájábrázolás Madách műveiben

szakaszában, mikor Aranynak panaszolja, mennyivel jobb annak, ,,aki közvéleményt a főváros levegőjével szívja magába" - mégis ideköti mindaz, ami az életét jelentette ... „ez hazám, kedves lakóhelyem". Madách két „kedves lakóhelye" Alsó-Sztregova és Csesztve. Van az életmű végén egy tervezett „senki szigete", a költő által tréfásan Imre-dombjának nevezett hely, a készülő nyári lak, de ez nem válhatott otthonná, a halál megakadályozta ebben. Kísérjük most figyelemmel az életmű három szakaszában a szülőföldhöz, otthonához kapcsolódó leírásokat ! Alsó-Sztregova a régi Nógrád vármegye kékkői járásához tartozott. „Délről, az az Ráros-Mulyad Falutól felfelé éjszaknak menve, egy követses keskeny völgyön által, szembe tűnik a' vizsgáló utasnak egy szélesen elter jedett kies, szép völgy, a' mellynek egyik oldala felé Alsó-Sztregova népes Tót helység kiterjedésében jeles kőépületekkel fekszik. Melly széles völgyet ezen falu, a természet többféle ajándékai mellett, kellemetesebbé teszi az emberi kéz-mivek'' készítményei által.''

41 Alsó-Sztregova környékét Jeszenszky Danó leírásából ismerhetjük meg, melyet a Losonczi Phönix (1851) első kötetében közölt. Losonc „közel környéke nem hegyes, de mondhatni dombos, - s darabos lapályokból változatosan púposodnak ki mérsékelt dombok és partok . . . hegyeket látunk . . . nem oly közel hogy vaddá vagy zordonná válnék általa a vidék, s nem oly messze, hogy a természet szépségét hiányolná" . . . „délnek a rárósi hegyek zárják be a láncolatot, s mintegy kertté alkotják a vidéket, melynek pompájához különösen sokat kölcsönöznek az itt-ott elszórtan fekvő falvak, s a sűrűn mintegy kimért távolságban álló kastélyok".

48 Ezek közé tartozott a Madách-kastély is. Fényes Elek Geographiai Szótárában (1851) adatokat szolgáltat a falu gazdasági életéhez.

49 Mocsáry Antal a kastélyt körülvevő parkot írja le. „Ékesíti ezt nem kevésbé a mellette levő nagy kiterjedésű négyszögű Anglus kert, melly nagy szorgalommal, és nem kis költséggel szép rendbe hozatott, s hol sokféle hasznos és mulatságos intézetekre találni, úgymint: rét, erdő, halastó, szőlő, fürdő-hely, virágos kert és egyebek."

50 A tizenöt éves Madách 1838 szeptemberében ifjúkori barátja Lónyai Menyhért kérésére levélben mutatja be szülőhelyét, „hogy az legalább leírásból ösmerje". „El van rejtve a természettől is, mint a világ kiváncsi szemétől eltakarva, de áthaladva csekély gátot, egy virágzóbb hon is fejlik ki a szem előtt. Elevenebb itt minden mint a külvilágon. Virítóbb rét, melynek csermelyes közepén egynéhány falu emelkedik. Az ezernyi madár énekétől visszhangzó erdő kellemesb. - Lakunk egy dombon vagyon, körülvéve egy angol ízlésű majdnem igen is nagy körű kerttől, mely hegyen s völgy ölén fekvén erdőt, rétet, szőlőt, aklot és tavat is foglal magában, de egy része most igen elhagyott. E vad, csendes magány tehát, mely másnak nem tudom, de nékem kimondhatatlan bájt foglal magában, hazám, kedves lakóhelyem."

ьг Az iskolás picturának is beillő leírás Madách első vallomása szülőföldjéről. „Szűkösen értelmezi a művészi megismerés szféráját, aki azt hiszi, hogy csak annak tükörképe merülhet fel benne, amihez tárgyi alapot szolgáltat a környező világ"

52 Madách leírása több, mint a környező táj elemeinek leltározása. Miközben hiteles, pontos képet ad otthonáról, megfogalmazza életérzését, romantikus vágyait. A természet csendjét, a táj varázsos és mégis egyszerű szépségét - az „énektől visszhangzó erdőt" a „csermelyes" völgyet, „csendes magányt" - mutatja be. Milyen pontos tárgyszerű a levél második része! Mennyire emlékeztet fiatalkori festményére, Alsosztregova képére! A kép és leírás hasonló vonásait figyelhetjük meg: az apró részletek pontos kidolgozását, a színhatásokban és érzelmekben megmutatkozó ellentétes ábrázolást. Elég 13 193