Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Jakus Lajos: Szécsény prókátora Buday Bornemissza Bolgár Pál

ték." Sinkovicsné Tertsy Annának volt a legtöbb elmesélni való ja élete forgandóságáról. Egerben nevelkedett, neves katonacsaládból származott, melynek számos tagja egy évszázada a törökkel harcol. Jegyese is egri vitéz, de „levágattatott az pogányok által." Ujabb udvarlója, Horváth András szintén e vár védője. Anna, vőlegénye elvesztése után, „máshoz vagy hozzá sem ment volna, de sok emberséges fő emberek is igen dicsérték, commendálták és szerzettek is neki." Férjéről azt sem tudta, honnan való, honnan származott, csak azt, hogy horvát volt, de igen jámbor ember. Azt sem tudta róla, nemes volt-e vagy sem." (Sinkovicsné utóbbi megállapítását Buday Pál fiskális megjegyezve, 39 év múlva sem felejti el!) Eger török ostroma 1596. szeptember 21-én kezdődik. (Horváth András vicekapitány a város körüli egyik összecsapásban elesik : („A tatárok le is vágták a csatán.") A várat háromheti ostrom után Nyáry Pál kapitány szabad elvonulás feltételével átadja, mert az idegen zsoldos katonaság megtagadja a további védelmet egy akna felrobbanása után, mely szerintük kétségessé tette a további ellenállást. A várból kivonulásukra pár óra állt rendelkezésükre, azalatt mindenki igyekezett elrejteni, amit nem vihetett magával. Horváth András özvegye „beásta a földbe klenodiumjaival az leveleket", vagyis drágaságait, ékszereit és a családi okmányokat. „Oda is vesztek", mert csak Tertsy Anna unokái érik meg Eger felszabadítását.

40 Az özvegy továbbiakban elmondta életének viszontagságos alakulását. Négyszer ment még férjhez: előbb Ispánki András, majd Ebeczky Mihály, Nyáry Sándor s végül Sinkovics Lukács felesége. Szerencsétlen házasságai példázták a háborútól sújtott, hányatott életük sorsát. Családja további története a füleki törvényszéki tárgyaláson és egyéb okmányokból bontakozik ki. Eddig megismertük, miként került rokonságba az Almásy, Toldy, Egry család Buday Bornemisza Bolgár Pállal. Amikor a Toldy család fiágon kihal, Buday Pált nevezik ki Egry István felesége, Toldy Anna gondnokául. Az örökölt birtok felosztására 1651. június 3-án, Szécsényben osztályt tesznek. Ez alkalommal összekülönböznek az ősi Told pusztán. Heves szóváltás közben Buday Pál sógorának, Egry Istvánnak szemébe mondja a félévszázada magában tartogatott kételkedését, melyet akkor, azon az éjszakán Horváth András nemesi voltáról hallott. Az Egry fivérek pedig ekkor már Pest vármegye tekintélyes nemesei között szerepelnek; István és Márton egy-egy járás szolgabírája. Közöttük pörre kerül a sor, Buday Pál az éjszakai beszélgetésben hallottakon túl olyan esetekre alapozza állítását, amikor atyjuk, Egry András - szerinte ezándékosan kerülte a nemességükre hivatkozást, tekintve, hogy arról nincs semmi írásos bizonyítékuk. A törvényszék nem fogadja el Buday Pál indoklását, kételkedését döntő bizonyítéknak. Werbőczy törvénykönyve szerint, ki valakit nem nemes embernek mondana, s ha annak igaz nemessége megbizonyosodnék, a vádlót 100 forintra kell büntetni. Egry Istvánt felszólítja, hogy szerezze be nemességének bizonyítékait. Ez megtörténhetett, mert sikerült valamilyen okmánynyal igazolnia, hogy Horváth András vicekapitány Sirok faluban donációban részesült. A család ezentúl a Siroki Egry nevet használta. Buday Pál a port elvesztette.

41 Bőd puszta tulajdonának útvesztője Buday Pál második családi pöre szintén birtokkal függ össze. Fél évszázadon keresztül folyik a bizonyító eljárás afelett, hogy kinek a tulajdona Bőd puszta. A per tanúvallomásaiból megmutatkozik a korra jellemző birtoklási jog labirintusa, s Buday Pál észjárására is fényt vet. 18