Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Jakus Lajos: Szécsény prókátora Buday Bornemissza Bolgár Pál

Birtokszerző, elpusztult falvak telepítője Pest megyében a török megszállás óta 80 év telt el. Ezen idő alatt nagyon sok falu elnéptelenedett, tulajdonosa meghalt, s örökös hiányában visszaszállt a királyra. Végvári katonák, megyei tisztviselők nemegyszer ilyen elhagyott birtokra kértek királyi adományt. Ha megkapták, akkor sem biztos, hogy nem akad birtokháborítójuk. Az elhagyott falvak szomszédai szinte magától értetődően szántották, kaszálták az elhagyott parlagföldeket. Ezért senkinek nem adóztak, s amikor az új tulajdonos jelentkezett, annak sem voltak hajlandók azt teljesíteni. Nem egy falu, a hódoltságban magyar végvár jószágaként szerepelt. Ha ilyenre valaki mégis kapott adományt, akkor a magyar végvár kapitánya lépett fel vele szemben „hatalmasul".

34 Óvatos körültekintéssel kellett előbb meggyőződni a kérelmezőnek, hogy valaki nem tette-e még rá kezét a kért birtokra. Buday Pál figyelmét két hódoltsági atyafi : Márkus Máté és János hívta fel az óbudaiak által szabadon használt, elpusztult Kálóz és Pomáz pusztákra. Egy szentendrei tanú későbbi vallomása szerint Márkus Máté mondotta Budaynak: „Öcsém, ha te ember volnál és gondiát viselhetnéd Pomaz és Kálóz nevű pustakat magadénak tehetned, mert azoknak nincsen magiar urok." A királyi adomány megnyerése után Buday uram, immár tulajdonosként bérbe adta a szentendrei lakosoknak, tőlük a tized beszedésére pedig megbízta Márkus Mátét.

36 Ezután határozza el falvai betelepítését Bács megyei falvaiból hozott rácokkal. Ezzel kezdődött a baj : „kiváltképpen Szent Endreiek vilongast tsinaltanak, mely darab földet eginehani esztendöktül fogva követvén Buday Pal uram akaratiábul és engödelmeböl is szantottanak és eltek az Szent Endrejek és az Ó Budayak is, mell immár azon darab földek miat háborúságot indítottanak egimas közöt az Raczokkal." A szentendrei jobbágyokra később is sok a panasza. Előbbi földesuruk, Gróf Puchaim, majd utóda Zichy István kamarai prefektusnál tiltakozik 1660-ban hatalmaskodásuk ellen. Pomáz és Kálóz határait - állítása szerint - a török támogatásával foglalták el. Bolgár faluhoz tartozó kis szigeten pedig a rétet, melyet tőle a monostoriak bérlik, a török segítségével a szentendreiek lekaszálták. Buday Pál követeli megbüntetésüket. De a Bács megyei rác falvaival is sok gondja adódott, bár a legtöbb megadta adóját. Később veje, Wattay Pál írja: „ezek az rác faluk mikor Secenben laktunk (ti. 1663-ig) minden esztendőben meg hoztak az ő sokot adójokat, de talán már ezekben is el hadtak az hodolást három vagi négi falu, mióta it lakunk Füleken.

36 Csongrád vármegyében Csány falut az 1640-es évek elején megszállatta rácokkal, de azt lakosai 1657-ben váratlanul elhagyták. „Pünköst nap tájában eő magok tudják mi okból pusztán hatták azon föllieb megnevezőt falum.at"-írja. Határát ekkor kiadta marhalegeltetésre a Kecskeméten lakozó Bán Gergely és Czirkátor Mihálynak húsz ezüst (egész) imperialis tallérért. 1650-ben Szegedtől követel bért Tázlár puszta után.

37 Országos hírű prókátor Buday Bornemisza Bolgár Pál legnagyobb hírnévre prókátorságával emelkedett. Keresett ügyvédje a fél országnak. Pest vármegye jegyzőkönyvében 1638-1661 között egy tucatnyi pörben prokurator, azaz védőügyvéd. Birtokháborításokkal szemben tulajdonosaik érdekeit képviseli - legtöbbször sikeresen. De nagyon sok bejegyzést találunk saját családi birtokpöréről, melyet évtizedekig folytat. 16