Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Leblancné Kelemen Mária: Szécsény története a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig (1944. december 28.–1950. október 22.)

mint 70%-at szerezte meg, Karancsság (több mint 50%), Nógrádmegyer (38,4%), Nagylóc (32,1%). Szecsénybena Kommunista Párt a szavazatok 6,6%-át mondhatta magáénak, ami a község lakossága társadalmi tagozódásának ismeretében elfogadható. A Szociáldemokrata Párt országos, de különösen megyei visszaesése (12,3%), elmaradása a kommunista párt megyei eredménye mögött (az MKP Nógrád megyei egredményeitől több mint 50%-kai maradt el), óriási csalódást, elkeseredést jelentett a párttagok számára. Szécsényben közel 100%-kal volt magasabb a szociáldemokrata párt szavazatainak, mint a kommunista párt szavazatainak száma. A három baloldali párt országosan a szavazatok több mint 40%-át, Nógrád— Hont megyében, a szécsényi járásban közel 50%-át szerezte meg, ami a munkásosztály erejével, erősödésével, a megye munkásmozgalmi múltjával, a kommunisták szervező tevékenységével magyarázható.

8,4 JEGYZETEK 1. DIMITRIJ FJODOROVICS LOZA: A szovjet csapatok felszabadító harcai Nógrád megyében. Hadtörténeti Közlemények 1967. 4. sz. 587—636. p. 2. Uo, MOLNÁR PÁL—SZOMSZÉD IMRE: Nógrád megye története 1919—1944. St. 1970. 231—235. p. 3. JAKAB SÁNDOR: Nógrád megye története 1944—1962. (továbbiakban Jakab S.: Id. mű...) St. 1973. 13. p. 4. Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum (továbbiakban NMM) fotótára 496—500. ltsz. Közli: Dokumentumok, adatok Nógrád megye felszabadulás utáni történetéből 1944. december—1948. július, (továbbiakban Dokumentumok, adatok ...) Szerk. Molnár Pál St. 1972. 33. p. 5. JAKAB S.: Id. mű 18. p. 6. Nógrád megyei Levéltár (továbbiakban NmL) Szécsényi járás főjegyzőjének iratai 1945. Közli Leblancné Kelemen Mária, Levéltári Szemle (Továbbiakban LSZ) 1980. 1—2. sz. 74—75. p. 7. NmL Szécsényi járás főjegyzőjének iratai (továbbiakban Szé. j. fjző) 10., 1556., 19/1945. sz., Jakab S.: Id. mű 13., 17. p., A szécsényi járás 25 községéből 3 nagyközség: Szécsény, Etes, Nógrádszakái; kilenc körjegyzőségbe tartozott a további 22 község. Járási székhely Szécsény. A körjegyzőségek és községeik az alábbiak: Endrefalvai körjegyzőség: Endrefalva, Szécsényfelfalu, Piliny, Benczurfalva Litkei körjegyzőség: Litke, Ipolytarnóc Mihálygergei körjegyzőség: Mihálygerge, Egyházasgerge Karancssági körjegyzőség: Karancsság, Ságújfalu, Szalma teres Ludányi közjegyzőség : Ludány, Szécsényhalászi Nógrádmegyeri körjegyzőség: Nógrádmegyer, Magyargéc Rimóci körjegyzőség : Rimóc, Varsány, Nógrádsipek Nagylóci körjegyzőség : Nagylóc, Hollókő Sóshartyáni körjegyzőség: Sóshartyán, Kishartyán (Megjegyzés: Egyházasgerge = Liptagerge + Kisgerge (1936-tól) Vö. Magyarország helységnévtára Bp. 1937. 303. p.) 8. NmL Szécsény nagyközség (továbbiakban Sző. nk.) iratai 107., 887/1948. sz., Nógrádi Hírek (A szociáldemokrata párt megyei politikai hetilapja 1947. augusztus 1-től a két munkáspárt egyesüléséig, 1948. április 23-ig.) II. évf. 6. sz. 1948. február 6., Szécsényi Honismereti Híradó (továbbiakban SzHH) a HNP Nagyközségi Bizottsága, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Baráti Köre szécsényi helyi csoportja és a Nagyközségi Művelődési Központ Honismereti Munkabizottságának kiadványa, 1978. 2. sz. 58—62., p.; az elhunytak névsora is. A Külügyminiszterek Tanácsa párizsi értekezletének (1946. április 25—július 12.) 1946. május 7-i állásfoglalása Magyarország 1937. december 31-i államhatárait javasolta visszaállítani. A békeszerződés aláírására 1947. február 10-én keiült sor Párizsban. (Balogh Sándor: A népi demokratikus Magyarország külpolitikája 1945—1947. Kossuth Könyvkiadó Bp. 1982. 184., 256. p.), Szabad Nógrád (politikai hetilap; 1948. május 1-től egybeolvadt a korábbi Nógrádi Hírek és Nógrádi Újság) V. évf. 17. sz. 1949. április 28. 9. Magyar Statisztikai Közlemények 83. k. Az 1930. évi népszámlálás I. Demográfiai adatok. Bp. 1932. 68. p., Magyarország helységnévtára 1941. 48. p., NmL Szé. j.f jző 10/1945. sz., 1970. évi népszámlálás Nógrád megyei adatai. Bp. 1972. 344. p. 148