Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Leblancné Kelemen Mária: Szécsény története a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig (1944. december 28.–1950. október 22.)

Többször kérte a község, sőt a megyei sajtó is foglalkozott vele, hogy adjanak önálló közjegyzőséget Szécsénynek, válasszák el Balassagyarmattól! Dr. Jakab Zoltán közjegyző 2-3 hetenként ugyan eljött a községbe, lelkiismeretesen dolgozik, „de ez nem megoldás!". A helyzet még 1950 elején sem változott.

79 3. Választások 1945 őszén 1945 közepére a politikai pártok szervezeti keretei nagyjából kialakultak Nógrád—Hont megyében és a szécsényi járásban. A négy koalíciós párt közül ténylegesen csak a kommunista és a kisgazdapártnak sikerült az egész megyét, a járásokat átfogó szervezeti hálózatot kiépítenie. A szociáldemokrata párt szervezeteiben elsősorban a falvak, városok kisiparos, kiskereskedő, alkalmazott, értelmiségi lakossága volt megtalálható. A parasztpárt létszámának megfelelően igen szerény szerepet töltött be a megye, a járás politikai életében. A kommunista párt 1945. szeptember 23-án hozta nyilvánosságra választási programját, mely lényegében a májusi pártértekezlet határozatain alapult. A párt központi feladatnak tekintette az ország újjáépítését, a hároméves terv megvalósítását, az államosításokat, a felosztott földek telekkönyvezését, a munkásegység, a munkás-paraszt szövetség megvalósítását. A megye, a járás kommunistáinak választási agitáció ja az MKP központi választási programján alapult. A szociáldemokraták választási programját az SZDP augusztusi XXXIV. kongresszusának határozatai jelentették, melyeket az]1945. szeptember 23-án Balassagyarmaton megtartott megyei küldöttértekezleten igyekeztek népszerűsíteni. Bár a szociáldemokrata párt is az ország újjáépítését tartotta a legfontosabb belpolitikai feladatnak, a napi gondok megoldásában, a nagy célkitűzések érdekében a dolgozók megnyerésének, mozgósításának nem mindig a legszerencsésebb módját választották. Elutasították a választási,,közös lista" gondolatát is.

80 A Nemzeti Parasztpárt a választási kampány során is a „legcsendesebb párt" volt a megyében. A kisgazdapárt politikai tevékenysége a választás előkészítése idején kizárólag a választási gyűlésekre korlátozódott. A kisgazdapárt mellett bekapcsolódott a katolikus papság is a választási küzdelembe. Mindszenty hercegprímás 1945. október 18-i pásztorlevelét a választások előtti héten és a választás napján többször felolvasták a katolikus templomokban. Az 1945. szeptember 12-én nemzetgyűlési vitára bocsátott választójogi törvényjavaslat ós az elfogadott választási törvény (az 1945:

VIII. te.) „végső fokon a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front bal- és jobboldala közötti megállapodás, kompromiszszum eredménye volt, melynek létrejöttében a nemzetközi tényezők, a szövetséges nagyhatalmak is döntő szerepet játszottak." A törvény értelmében szavazati jogot élvezett minden 20. évét betöltött magyar állampolgár, azok kivételével, akiket a választójog gyakorlásától a törvény eltiltott. A törvény demokratikus jellege miatt viszonylag kevés volt az eltiltottak száma. Nem volt szavazati joguk azoknak, akiknél a 600/1945. ME. sz. rendelet értelmében az elkobzási eljárás már megindult. Huszonöt volt jobboldali, fasiszta egyesület országos tisztségviselőit szintén kizárta a törvény a választójogból. Hasonlóképpen azokat is, akiket az igazolási eljárás során foglalkozásuk gyakorlásától egy évnél hosszabb időre tiltottak el. Azon a ponton járt el a törvény kevésbé demokratikusan, hogy azokat is 146