Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Leblancné Kelemen Mária: Szécsény története a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig (1944. december 28.–1950. október 22.)

engedélyének száma, kelte: 430.647/1947. (IV. 3.) (1947. I. 13.) -; Vezetőségének tagjai - a már említett elnök mellett -: Balog János (alelnök), Rechtorik János, Oláh Ferenc, Czeglédi István, Szota József, Gyetvai István, Laczkó Ferenc, Végh József. 1947. február 2-án már új vezetőség állt az UFOSZ szécsényi szervezete élén: díszelnök Horváth Ferenc, elnök Balogh János, alelnök Skoda Mihály, jegyző Litkei János, pénztáros Végh József, ellenőr Gyetvai István, Laczkó Ferenc, vezetőségi tagok: Danesok R. József, Czeglédi István, Szota József.

51 1947. január 12-én Balassagyarmaton tartották a szervezet megyei kongresszusát, ahol megválasztották az UFOSZ megyei vezetőségét: elnök Vincze György, a parasztpárt megyei titkára, titkár Miklósi János keceli újgazda. A kongresszuson elfogadott határozati javaslat tükrözte, hogy Nógrád megye népe politikailag megérett saját sorsának irányítására, s hogy az új gazdák bíznak a szervezetben. 52 ,,A felszabadulás után a munkásmozgalomnak a szakszervezetekben megvalósult egysége igen nagy jelentőségű vívmány volt, ami lehetővé tette, hogy a szakszervezetek ... a politikai életben a pártokhoz hasonló kiemelkedő szerepet tölthettek be." A szakszervezeti egység megteremtése azonban nem ment zökkenők nélkül. A szakszervezetek a felszabadulás után szervezetileg rohamosan erősödtek, tevékeny részesei lettek az ország talpraállásának, -állításának, gazdasági újjáépítésének a népi demokratikus átalakulásnak. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14/1945. (I. 4.) ME. sz. és az 1030/1945. (IV. 26.) ME. sz. rendelete intézkedett hivatalosan a nemzeti bizottságok felállításáról, a közigazgatás újjászervezéséről. A nemzeti bizottságokban, illetve a képviselőtestületekben, törvényhatósági bizottságokban a politikai pártok mellett a szakszervezetek számarányuknak megfelelően vettek részt. A szakszervezetek voltak ugyanis ebben az időben a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei, melyek a felszabadulás pillanatában a legtevékenyebben kapcsolódtak be a demokratikus építés munkájába. Eldöntendő volt, hogy milyen legyen a nemzeti bizottságokon belül a tagkiküldésre jogosult szervek képviseleti aránya ; hogy a szakszervezetek közül melyek vegyenek részt és milyen arányban: Hivatalosan, a szakszervezetek helyi koordináló szervének, a szakszervezetek szakmaközi bizottságának kellett eldönteni, hogy melyik szakszervezetből és kit delegálnak a nemzeti bizottságba, képviselőtestületbe. A legtöbb községben azonban 1945-ben nem volt szakmaközi bizottság, így olyan gyakorlatot kellett kialakítani, hogy ne legyen vita a szakszervezetek képviselete körül. Részt vett a szakszervezet kiküldötte az igazoló bizottságokban, a népbírósági tanácsokban, az üzemi bizottságok létrehozásában.

53 Szécsényben a Szabad Szakszervezetek elnöke 1945 májustól Jeszenszky Miklós volt, akinek - mint a szakszervezet kiküldöttjének - nevével többször találkozunk. A Szabad Szakszervezetek Nógrád-Hont megyei Titkárságának 1946. november 15-én készült jelentéséből megtudjuk, hogy „a szakszervezetek ós a baloldali blokk pártjai közötti viszony az egész megyében elég jónak mondható", így az együttműködés biztosítva van. A szakszervezeti tagok száma megyeszerte növekszik - állapítja meg a jelentés és egyben közli „a szakszervezeti csoportok létszámát és helyét. A Szécsényi Szakmaközi Bizottságnál helyi csoport : MÉMOSZ (Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége) 72, FÉKOSZ 116, Malomipari 28, Pedagógus 71, VAOSZ (Városi, Vármegyei és Községi Alkalmazottak Országos Szövetsége) 53, Kisiparosok 70, Összesen 410, Befizetőhely : Bőripari 11, Közalkalmazottak 20, Erdészeti 16, Pénzügyőri 15, Ruházati 15, Magánalkalmazottak 12, Vasutasok 10, Postások 15, összesen 114" működik. 137