Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Leblancné Kelemen Mária: Szécsény története a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig (1944. december 28.–1950. október 22.)

felszabadulás. 1944. novemberében - elsősorbán a kommunisták ösztönzésére - láttak hozzá a helyi szociáldemokrata vezetők az ország keleti felében a párt újjászervezéséhez." A kezdeti bizonytalanság után 1945 tavaszától a fővárosban és a vidéki nagyobb városokban ugrásszerűen megnőtt a Szociáldemokrata Párt tagjainak száma, akik között változatlanul jelentős számban voltak a munkások (nyomdászok, vasasok, vasutasok); mellettük az alkalmazottak, tisztviselők, egyéb értelmiségiek, kisiparosok, kiskereskedők említendők. „Az SZDP a parasztság körében rendelkezett a legkisebb befolyással."

24 A Szociáldemokrata Párt számára Nógrád-Hont megyében kétségtelenül előnyt jelentett az a körülmény, hogy már a felszabadulás előtt több szervezete működött a megyében. A régi párttagokon kívül főleg tisztviselők, alkalmazottak, kisiparosok, kiskereskedők és igen kis számban parasztok jelentkeztek felvételre. „A szociáldemokraták .... a szakszervezetek mellett elsősorban a törvényhatóságokban, képviselőtestületekben és általában a közigazgatásban fejtettek ki aktívabb tevékenyséA felszabadulást követő hónapokban a két munkáspárt megyei szervezetei az újjáépítésben, a reakció elleni harcban együttműködésre törekedtek. 1945 közepétől azonban az érdekek ütközése következtében igen sok volt közöttük a súrlódás, a nézeteltérés.

25 Szécsényben 1945. február 17-én alakult meg a szociáldemokrata párt; elnök Varga Pál (Petőfi u. 29.), alelnök Vilimi Pál földmunkás, titkár Prétor János útőr, jegyző Kiss Ferenc nyűg. telekkönyvvezető, pénztárnok Parditka Gyula.

26 „A Szociáldemokrata Párt a felszabadulás után az 1945. augusztus 18-20 között tartott XXXIV. kongresszusán fogalmazta meg először részletesen a párt közvetlen feladatait és politikai célkitűzéseit." Belpolitikai célkitűzéseiben (újjáépítés sikere, reakció elleni harc) nem egy ponton közvetlenül vagy közvetve kapcsolódott a kommunista párt májusi konferenciájának a határozatához, de a fogalmazás ellentmondásai tükrözték a párton belüli ellentmondásokat, is.

27 Az 1945. augusztus 20-i szécsényi járási konferencia és a szeptember 23-i vármegyei értekezlet az Országos Pártkongresszus határozata alapján mérte fel a „megtett utat" és jelölte ki a további feladatokat. A szécsényi járás 25 községéből 22-ben, a megye 150 községéből 110-ben van pártszervezet - állapították meg. Elfogadták az együttműködési határozatot - a Magyar Kommunista Párttal - a választási harcban. A szécsényi szociáldemokrata pártszervezet elnöke ekkor Szedlák Lajos, jegyző Rosos Ödön. A vármegyei pártértekezlet megválasztotta a vármegyei VB tagjait, valamint az országos pártválasztmányi tagokat. Ezek: Csorba János párttitkár Salgótarján, Zana Lajos asztalos Balassagyarmat, Kovács István megyei titkár Balassagyarmat, Görög Ferenc detektív Szob, Prétor János útmester Szécsény, Afra István molnár Heréd, Selmeci Miklós ács Nagyoroszi ; megyei választási vezető Balázs Frigyes mérnök Balassagyarmat.

28 A Nemzeti Parasztpárt „alig több, mint félév alatt - leküzdve a tapasztalatlanságból és a szervezeti előzmények hiányából adódó komoly hátrányokat, az ország minden megyéjében - létrehozta szervezeteit." 1945 derekára országos párttá vált. Tömegbázisát kezdettől döntően a szegény- és újbirtokos parasztság alkotta. De módosabb parasztok, értelmiségiek, vasutasok ós beléptek a pártba. Programjának középpontjában a földreform végrehajtása állt.

29 Nógrád-Hont megyében 1945 első felében a parasztpártnak mindössze 22 szervezete működött. A szécsényi járás öt községében (Nagylóc, Szécsény, Nógrádmegyer,