Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Leblancné Kelemen Mária: Szécsény története a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig (1944. december 28.–1950. október 22.)

Igen fontos volt a közegészségügyi teendők ellátásának megszervezése. Szabályozni kellett a holttestek eltemetését, a katonák exhumálását és nemzetiségek szerinti végleges eltemetésük rendjét ; intézkedni az állati hullák elföldelése, a köztisztaság helyreállítása, a járványos betegségek terjedésének megakadályozása ügyében annál is inkább, mivel állatgyógyszer egyáltalán nem maradt a gyógyszertárakban, magántulajdonban. A fertőző betegségek leküzdését nehezítette, hogy sem a városokban, sem a járások területén használható állapotban lévő gőzfertőtlenítő gép nem maradt. Meg kellett szervezni az élelmiszerek előállításával foglalkozó üzemek, pékségek, piacok, üzletek ellenőrzését, a húsvizsgálatot, ami a vágóhíd használhatatlansága miatt szinte megoldhatatlannak tűnt.

15 II. Helyi politikai élet kibontakozása a) Koalíciós pártok; Nemzeti Bizottság „Az ország felszabadított területein a Magyar Kommunista Párt kezdte megelsőnek szervező munkáját. . .. , hogy az MKP-ba elsősorban munkások léptek be, igazolja a Budapesti és a Miskolci Területi Bizottság, valamint a Nógrád megyei Bizottság taglétszáma." Különösen a bányavidékeken volt jelentős a párt szerepe. Viszonylag alacsony volt a párt tömegbefolyása a vasas szakszervezetben ; a nyomdászok, közalkalmazottak (középréteg) körében pedig szinte elenyésző volt 1945 első felében.

16 A szécsényi járás közvetlen szomszédsága a nógrádi iparmedencével, magyarázza, hogy néhány községben viszonylag hamar erős, nagylétszámú pártszervezetek alakultak (Etes, Ságújfalu, Karancsság, Varsány); ott, ahol bányászok, ipari munkások is éltek, másrészt ezek a községek jelentős forradalmi hagyománnyal rendelkeztek. De néhány mezőgazdasági jellegű községben is már februárban megalakult a Magyar Kommunista Párt, pl. Nógrádszakálban, Nagylócon, Nógrádmegy erben. A párt falusi tömegbefolyása növekedésének okai, a szociális okok mellett, a mindennapi életben keresendők. A falusi szegénység, a kisparasztok, nincstelen cselédek, summások érdekeiért a kommunista párt szállt síkra, legyen szó élelem-, munkalehetőség szerzésről, a föld-, házhelyosztás mielőbbi sikeres megvalósításáról, a földhözjuttatottaknak a reakciótól való megvédéséről, a föld megműveléséhez igaerő, vetőmagszerzésről, a különböző bizottságok (nemzeti, földigénylő, termelési) munkájának segítéséről stb.

17 Szécsényben, mint járási székhelyen ekkor a kommunista párt alapszervezetének vezetősége látta el a járási párt bizottsági teendőket is. Ez a központosított vezetés kezdetben megfelelő volt, később azonban - a taglétszám gyors emelkedése következtében - ezen a vezetési módszeren változtatni kellett. A pártvezetőség nem volt képes elvégezni a párttagság nevelésével, vezetésével járó feladatokat. „A párt magas taglétszáma a tömegkapcsolatok, a politikai munka szempontjából is veszélyeket rejtett magában." Nyilvánvalóvá vált, hogy a nevelő-, és a szervezőmunka együtt hozhatja meg a kívánt eredményt.

18 Szécsényben 1945. január 12-én tartotta alakuló ülését a kommunista párt helyi szervezete, amikor is egyhangú határozattal az alábbi vezetőséget választották meg : elnök Kolos Andor, alelnök Ruzsonyi Jenő, Molnár Pál, titkár dr. Sándor László, kulturális vezető Herkovits Ilona, választmányi tagok : Seiben Sándor, Révai János,